Új jelszó kérése

Termék kategóriák

EZOTERIKUS KÖNYVEK TERMÉKAJÁNLÓ

Partnereink

Hírek

Székelyföld könyvek


Székelyföld történelme

A székely nép eredete sok vitát kavar mind a tudósok, mind pedig maguk a székelyek között. Elterjedt, de forrásokkal nem igazolható elmélet szerint harcos törzsektől származnak, akiket a magyarok telepítettek a keleti határ őrzésére, megvédendő az országot a tatárok és egyéb, kelet felől fenyegető népek támadásától. A legtöbb székely magát magyarnak vallja. A különféle elméletekszkítahungepidaavarbolgár és kabar eredetet vallanak. Vannak, akik azt állítják, hogy a székelyek mindig is magyarok voltak, a kulturális eltérések oka a hegyvidéki elszigeteltség.

A székelyek között is elterjedt, középkori forrásokkal alátámasztott, legismertebb monda szerint a székelyek annak a 3000 hunnak a leszármazottai, akik Attila halála után Csaba királyfi vezetésével, egy vereséget követően, Csigle-mezejére vonultak vissza.

Forrásokkal nem támasztható alá Kristó Gyula elmélete, aki a székelyeket a kazárok és magyarok szomszédságában lakó eszkilek utódainak tartotta, akik a magyarság segédnépeként a honfoglalássorán érkeztek a Kárpát-medencébe.

Anonymus Gesta Hungaroruma szerint a székelyek a magyarok bejövetelekor már jelen voltak a Kárpát-medencében, és a mai Csongrád megye területén ugyanúgy behódoltak a magyaroknak, mint egyes bolgár vagy macedón törzsek. Árpád-házi királyaink idejében íródott összes magyar krónika leírja, hogy a székelyek Árpád fejedelem vezette magyarok előtt már Pannóniában éltek.

A László Gyula neves történész és régészprofesszor által kidolgozott "kettős honfoglalás" elmélete szerint a magyarság két hullámban érkezett a Kárpát-medencébe. Az első hullám az úgynevezett késő avarok voltak (670 körül), a második hullám a 896-os honfoglalás. Ezen elmélet szerint a székelyek az első hullámmal érkeztek és telepedtek le Erdélyben.

Engel Pál László Gyula elméletére alapozva a székelyekben a honfoglaláskor már itt talált avar néptöredékek utódait látta.

A jóval kevésbé elterjedt, de sem nyelvi adattal, sem történelmi forrásokkal alá nem támasztható elmélet szerint a székelyek (illetve akár a honfoglaló magyarok is) török eredetűek.

Kis számú kutató, mint például Vékony Gábor, azt az elméletet vallja, hogy a székelyek a szkíták leszármazottai, akik a nyugat felé vonuló magyarokhoz csatlakoztak. Ezt támogatná a székely és a szaka (szkíta) népnevek hasonlósága. Vékony Gábor szerint feltételezhető, hogy a székelyek eredetileg a frank Pannonia - azaz a Nyugat-Dunántúl - területén laktak, ez jól magyarázná csoportonkénti elkülönülésüket a többi magyar nyelvűtől. Írásuk, a székely rovásírás az avar kori rovásírás egyenes folytatása.

Nincs ellentmondás Vékony Gábor felfogása és a magyar krónikák között, hiszen az összes krónika említi, hogy a magyarok is a szkíták leszármazottai, sőt ha megvizsgáljuk a szkíták és a magyarok régészeti hagyatékát feltűnő hasonlóságot a laikus emberek is láthatják.

Czeizel Endre által koordinált, a teljes magyarságot átfogó genetikai elemzések kimutatták, hogy a székelyek genetikai térképe egyik magyar népcsoport génállományához sem áll közel, ilyen formán pedig nem lehet genetikai rokonságról beszélni a két népcsoport között. A székelyek genetikai összetétele nagyobb rokonságot mutat az iráni népekkel, ami így a székely história eddigi kérdéseit csak tovább növeli.

Kiszely István kutatásai, de a legújabb kutatások kimutatták, hogy a székelyek és az őrségi magyarok (egykori székelyek) között a legnagyobb genetikai hasonlóság.


Sorrend:

-10%
A sólyom népe

Bátor Tengrikút hun nagyfejedelem (kr.e. 106--56) csodálatos élettörténete

 

Cey-bert Róbert Gyula


A mű egy csodálatos lélekerősítő történelmi regény, amely összeköti az ősi krónikákat, legendákat és meséket a magyar lélek több ezer évre visszanyúló ősképeivel és jelképes értékeivel. Szinte kötelező olvasmány minden olyan magyar számára, akit érdekel a hun - magyar őstörténet színesen és regényesen megfogalmazott, misztériumokkal teli világa.

 
2 800 Ft
Kedv. ár: 2 520 Ft
Kezdete: 2013.04.09
A készlet erejéig!
-10%
A székelység eredete

A honfoglalók könyvtárai - Székely rovásjelek hun tárgyakon és más tanulmányok

 

Varga Géza

 

Tudományos irodalmunkban kevés kérdés keltett oly sok vitát, mint a székelyek hun eredete. Hunfalvy és követői (pl. Kristó Gyula) megosztották a tudományos közvéleményt, de nem mutatják meg, hová tűntek az erdélyi szkíták, hunok és avarok, s nem sikerült megmagyarázniuk a székelyek eredetét sem. A kötet új felismerések (pl. székely rovásfeliratot hordozó hun tárgyak) segítségével alátámasztja a magyar krónikák állításait. Megtudjuk, ki lehetett Csaba királyfi (s a források miért tartják őt 108 évesnek). A kötet tartalmazza a szerző további 20 tanulmányát is.

 
3 500 Ft
Kedv. ár: 3 150 Ft
Kezdete: 2013.04.09
A készlet erejéig!
-10%
Fejezetek a székelység őstörténetéből

Orbán Dezső - Grandpierre Attila


Orbán Dezső könyve messze vándorol a múltba, olyan mélyre, hogy képes új megvilágításba helyezni a népcsoport őstörténetét.

Utóbbi műve alapvető kellene legyen a korabeli történelem megértéséhez, mégis mindmáig szinte felfedezetlen, különösen magyar és székely vonatkozásait illetően.

Hogy mennyire újszerű és messze világító eredményekről van szó, azt a mai álláspontok összegzése mutatja a kötet bevezetőjében. S hogy mennyire közel járt Orbán Dezső a valósághoz, azt az utószóban a Iegkiválóbb kortárs szerző, Grandpierre Atilla által összefoglalt legújabb tudományos eredmények jelzik. 

 
2 500 Ft
Kedv. ár: 2 250 Ft
Kezdete: 2013.04.09
A készlet erejéig!
Háromszéki népmesék

Háromszéki népmesék

Kriza János

A Kriza János székely népköltési gyűjteményéből átvett szép, helyenként a székelység lelkületére jellemző sziporkázóan szellemes háromszéki népmesék-et Vida Erika ültette át könnyebben olvasható, mai magyar nyelvre, megőrizve a szövegek eredetiségét. Változatlanul hagyta a jellegzetes tájszólásokat, amelyeknek értelmezését lábjegyzetekben adja meg.

Háromszéki népmesék (könyv) író Kriza János

 
1 990 Ft
-10%
Székely népmesék

Székely népmesék

 

Bisztray György

Bisztray György székely népmesegyűjteménye hűen tükrözi a székely ember furfangosságát és bölcsességét. Az ízes nyelvezet, amin a mesék megszólalnak, még jobban tükrözik annak a kornak a stílusát és látásmódját, amely időszakban azok keletkeztek.
A mesék nem csak a gyermekek számára íródtak, hanem a felnőtt olvasók is sokat okulhatnak azok szelleméből.

Székely népmesék (könyv)írója Bisztray György 

 
1 500 Ft
Kedv. ár: 1 350 Ft
Kezdete: 2016.06.08
A készlet erejéig!
-10%
Székely szótár

Sántha Attila



 
1 990 Ft
Kedv. ár: 1 790 Ft
Kezdete: 2013.04.09
A készlet erejéig!
-10%
Szkíta-hun régmúltból, székely-magyar jövendő

Obrusánszky Borbála

Szkíta - hun őseink páratlan műveltségének régészeti nyomait az egész eurázsiai kontinensen megtaláljuk, a Sárga - tengertől egészen az Enns - folyóig. A szépen csillogó aranytárgyakon túl nekünk, magyaroknak talán még többet jelentenek azok az ókori tudósítások, amelyek leírták őseink ősi szokásait, gyógyítási módszereit, vagy éppen áldozati felajánlásainak rendjét. A régi leírásokat olvasva, sokszor felismerjük a néphagyományunkban megőrződött emlékeket, amelyek nagy részét őseink évezredeken át adtak tovább, és a modern világ kihívásai ellenére mi is átörökítünk az utódainknak.

 
2 200 Ft
Kedv. ár: 1 980 Ft
Kezdete: 2013.04.09
A készlet erejéig!
Udvarhelyszéki népmesék

Udvarhelyszéki népmesék

Kriza János

A Kriza János székely népköltési gyűjteményéből átvett szép, helyenként a székelység lelkületére jellemző sziporkázóan szellemes udvarhelyszéki népmesék-et Vida Erika ültette át könnyebben olvasható, mai magyar nyelvre, megőrizve a szövegek eredetiségét. Változatlanul hagytuk a jellegzetes tájszólásokat, amelyeknek értelmezését lábjegyzetekben adjuk meg.

Udvarhelyszéki népmesék (könyv) író Kriza János

 
1 990 Ft
A székely nép története

A székely nép története

Nemere István

A szerző Nemere István folytatja a magyar történelem sorozatát. A szép kiállítású könyv a székelyek eredetével, szokásaival, történetével és a székelyek nek a magyar társadalomban és történelemben játszott szerepével foglalkozik.

A számos történelmi művet publikáló szerző népszerű módon foglalja össze egy nép történetét. A homályos múlt és a még homályosabb jövő közé illeszti be mindazt, amit tudunk a székelyekről. Röviden, tömören ismerteti nemcsak a tényeket, de sok olyan "apróságot" is, amiből többet tudunk meg a székelység múltjáról, mint sok vaskos akadémiai kiadványból.

A székely nép története igen tanulságos olvasmány, és nem csak azoknak, akiket érdekel a székelyek élete. A könyv a magyar történelem iránt érdeklődők számára is sok meglepetést rejt.

 

A székely nép története (könyv) író Nemere István

Ezokönyvek Keleverustól webáruház

 
2 900 Ft
Jelenleg nincs raktáron,
ELŐRENDELHETŐ, a Kapcsolat menüben
-10%
Székelyföldi legendárium   [ELŐRENDELHETŐ, az információk-kapcsolat menüben]
Székelyföldi legendárium

Székelyföldi legendárium Tájak, emberek, valóság és képzelet

 

Pivárcsi István

 

Kivételes könyv kerül most az olvasóhoz: korszerű útirajz a székely székekről. Az Erdélybe utazók számára kötelező irodalomként ajánlhatjuk. Pivárcsi István bemutatja a tájék földrajzi jellegzetességeit és nevezetességeit, a híres műemlékeket, a történelmi múltat. Módszeresen bejárja a területet. Hogy izgalmas és élvezetes olvasmány legyen a könyv, a szerző Pivárcsi István sorra veszi a tájegységekhez fűződő legendákat, érdekes történeteket, amelyek szinte meseszerűvé varázsolják a leírtakat.

 

A Székelyföldi legendárium

című könyv minden bizonnyal az utóbbi évtized egyik leghasznosabb és legélvezetesebb útikalauza. A könyvet számtalan fotó, metszet illusztrálja.

 

 
3 300 Ft
Kedv. ár: 2 970 Ft
Kezdete: 2014.12.18
A készlet erejéig!
Jelenleg nincs raktáron,
ELŐRENDELHETŐ, a Kapcsolat menüben

Sorrend:

A középkori Székelyföld társadalma

 

A történelmi székely székek:

  • Udvarhelyszék (korábban: Telegdiszék, benne Bardóc és Keresztúr fiúszékek),
  • Csíkszék (benne Gyergyó és Kászon fiúszékek),
  • Háromszék (benne Sepsiszék, Kézdiszék, Orbaiszék, és Miklósvár fiúszék)
  • Marosszék (központja Marosvásárhely),
  • Aranyosszék (Torda és Nagyenyed között, Felvinc központtal).

A Székelyföldet a 13. század végéig vette véglegesen birtokba a székelység. Templomai többségének alapító levelei ekkor vagy ennél korábban keltezettek. Területi közigazgatási egységeit székeknek nevezték, eltérően az ország többi területi egységeitől, melyeket vármegyéknek neveztek. A vármegyei berendezkedés alól kivételt képeztek az erdélyi szászok területi egységei is, amelyeket szintén székeknek neveztek. A sajátos székely autonómia elemi közül megemlíthető, hogy a székelység saját önálló jogalkotásra volt képes, melyeket elsősorban a székely nemzetgyűléseken elfogadott törvények, rendeletek alapoztak meg. A jogszabályalkotáson kívül, közigazgatási, bíráskodási és önálló katonapolitikai jogosítványokkal is rendelkeztek. A középkori székelység közép-kelet Európában szokatlan mértékben demokratikus és szabad volt. Vezetőiket maguk választották és Székelyföldön kívül járva is a nemesekkel egyenlő jogokkal bírtak. Egyenrangú partnerként vettek részt az Erdélyt politikailag ellenőrző „Három Nemzet Szövetségében” (Unio Trium Nationum), amelyben a székelyek mellett a szász székek és a magyar nemesség vett részt. Ez annak köszönhető, hogy az uralkodónak nyújtott fegyveres szolgálataikért cserébe saját földdel rendelkezhettek és megtarthatták ősi demokratikus szokásaikat. Az adózás alól is mentesítve voltak (egy-két rendkívüli kivételtől eltekintve, például ököradó).

A székelyek közt nem voltak társadalmi osztályok, legfeljebb a harcban lóháton résztvevő „lófők” és a gyalogos székelyek közt volt bizonyos szintű különbség. A jelentősebb társadalmi-vagyoni különbségek kialakulását – legalábbis a XV-XVI. századig – meggátolta a föld használatának és öröklésének évszázados rendszere, amely Orbán Balázs leírása szerint a következő volt: Örökölni csak egyenes ágon lehetett. Szokás szerint a fiú utód volt az örökös, ha fiú nem volt, akkor a lány kapta az örökséget. Amennyiben nem volt egyenes ági örökös, a föld a székelyek közös használatú földterületét gyarapította (ellentétben a feudális szokásjoggal, ami szerint a korona, vagy a helyi földesúr kapta volna meg). Az éppen szabadon levő területekből bárki birtokba vehetett magának földet, de csak annyit, amennyit maga képes volt megművelni. Ha egy területet több mint három évig nem műveltek, vagy kiderült róla, hogy bérben műveltetik, akkor automatikusan a többi székely által birtokba vehetővé közös terület részévé vált.