Az ősmagyar mitológia sumir és ural-altáji öröksége

Dr. Varga Zsigmond

Immár ezer éve is elmúlt, hogy abban a tudatban vagyunk, hogy ismerjük a magyarság eredetét és történetét és mindezt az őstörténeti kutatásokkal igazoljuk. Megkeresve a rokon népeket, megismerve azok ősvallási elemeit, a sámánizmushoz kapcsolódó szokásaikat és mindazt, ahogy a magyarság is évszázadokkal ezelőtt élhetett. Büszkeség töltött el mindannyiunkat, hogy megőriztük hagyományainkat, ismertük ősvallásunkat, tudva azt, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és hová tartunk.
Dr. Varga Zsigmond hatalmas kutatómunkát folytatva igazolja az ősmagyar mitológia sumir és ural-altáji örökségét, felsorakoztatva az égkultuszokat, a sámánizmus tanításait, az őshaza kérdését és még számtalan fontos kérdést, melyre tudományos értékű módon válaszol.
A könyv az 1956-ban megjelent mű alapján készült.

Az ősmagyar mitológia sumir és ural-altáji öröksége (könyv) író Dr. Varga Zsigmond

az ARANYKOR visszatér

Avatára

Mitológiai Kézikönyv Mindenkinek. A cím önmagáért beszél: e könyvben ma már távolinak tűnő ősi kultúrák legszebb mítos zai és legendái olvashatók.
Nem is akárhogyan: a mítosz - feldolgozások hűen követik az eredeti szöveget, nyelvezetük azonban a mai kor olvasói számára is tökéletesen érthető, szépirodalmi színvonalú és – ami talán a legfontosabb – magyar. Ez a hiánypótló kötet egyaránt
számíthat az érettségire, felvételire készülők, a vallástörténet tárgyból vizsgázók érdeklődésére, ám azok is haszonnal és örömmel forgathatják, akiket „csak úgy, egyszerűen” vonz a mitológia ezerarcú világa

1526: A végzetes mohácsi úttévesztés

Béke, vagy 150 év háború!

Cey-Bert Róbert Gyula

Személyes előhang: A könyv a csaldiráni csatával indul; a török győzelem Kelet felől biztosítja a birodalmat. A félholddals lobogó indulhat Európa, a mediteráneum felé felé. Az oszmánoknál végleg elhalványult a több mint száz év előtti angorai ütközet keserű emléke, amikor Timur Lenk megsemmisítette Yildirim Bajasid szultán seregét. Csaldiránnál különösen kitüntette magát egy székely fiatalember, Perkői Albert – török nevén Albey – aki sebesülten került Sztambulba. Fegyverbarátság és lelki közelség révén az uralkodó és a trónörökös – Szulejmán – bizalmi környezetébe fogadták. Főrendi családba nősül. Romantikus szerelem, idilli családi élet következik az adományul kapott Márvány-tenger melletti birtokon, s majd, hazatelepülése után, a háromszéki havasok alatt. Albert és török felesége, Indzsi történetét kezdetben könnyebb, majd egyre komorodó színekkel átlengi a XVI. századelő forgataga. A történelmi tabló sorakozik, világesemények – új földek felfedezése, reformáció – förgetegében. A keresztény Európa összefogása csak ábránd; – feltörekvő vagy újra erőt gyűjtő dinasztiák ellenérdekűek. A vagyonéhség fertőző. A szövetségkötések és szegések, az ármány és cselszövés, a páratlan kegyetlenkedés szinte természetes része a cél-eszköz elvnek. A Magyar Királyság rövid időn belül a peremre sodródik; aztán hadszíntérré válik és martalékká, hosszú időre. Mohács az útvesztés betetőzése és jelképe mindmáig. A regényes Perkői, a történelmi Tomori és a későn eszmélő Lajos Király végzete szükségszerű. Vitéz, de naivan nemesszívű, lovagias kiállás személyes párbajban győzelmet hozhat, de háborút és országot veszít, ha nem méri fel az ellenoldal módszereit, hálóját, mérgét. Tudatunkban egyféle közhelyként lapul a „török kor” pusztítása. Furcsa módon felejthetőbben – sokan el is felejtkeztek róla – de következményeiben még jobban a rákövetkező századoké. Pedig akitől elveszik történelmét, a gyökereit veszíti. A függetlenség, a nemzeti egyetértés és az önbecsülés az erő, ami nem „hős vértől pirosult gyásztér”-re vezet ismét, de a boldogulás mezejére. * * * * * * *

Bevezetés: A magyar történelemírás rendkívül egyoldalú módon elemzi a mohácsi csata történetét. Szemlélete évszázadok óta semmit nem változott: csak a csatavesztés körülményeit vizsgálják, kiemelve a vezérek felelősségét, a hibás döntéseket, a csatatér helytelen kiválasztását, a magyar haderő számbeli hátrányát és felkészületlenségét. Az erőviszonyokat ismerve ma már világosan látható, hogy a magyar seregnek semmi esélye nem volt a török haderővel szemben, s még akkor sem lett volna, ha Szapolyai János, erdélyi vajda és Frangepán Kristóf horvát hadai időben megérkeznek a mohácsi csatatérre. Ezt annak idején maga Tomori Pál fővezér is így látta és három hónappal a csata előtt azt tanácsolta a királynak, hogy kössön békét a törökökkel. A valódi kérdés az, hogy kinek az érdeke volt, hogy sor kerüljön a csatára? A magyarok érdeke? Bizonyosan nem! A magyarok érdeke az lett volna, hogy elkerüljék a biztos vereséget jelentő csatát. Az történt, ami előrelátható volt, és 1526. augusztus 29-én a magyar sereg súlyos vereséget szenvedett. Mi volt a török hadsereg célja? Az ország megszállása? Nem! Beszéljenek a tények! Kinek hozta a legnagyobb hasznot a mohácsi veresé? A töröknek? Nem! Hát akkor kinek? Egyértelműen a Nyugatnak és a kor nyugati nagyhatalmának, a Habsburg Birodalomnak! A könyv mindezt világosan bemutatja.

1526: A végzetes mohácsi úttévesztés  (könyv) író Cey-Bert Róbert Gyula

Csajághy György

A szerző e könyvében több szempontból is vizsgálja a kürtöt. Amellett, hogy a Lehel monda keletkezési körülményeit, tartalmát, történelmi valóságát és Lehel vezér személyét elemzi, kitér arra is, hogy vajon lehetett-e Lehelé a jászberényi Jász Múzeumban őrzött kürt. Kutatása során nem feledkezett meg a Lehel-kürt hangjáról sem: kürtművész feleségével együtt fúváspróbákat végeztek a híres kürtön.

A magyar szakrális őstörténet feltárása

Bakos Attila

A Magyar Szakrális Őstörténet feltárása és az egyéni önmegvalósítás módszereinek ismertetése, nemzeti nyelvünk és szimbólumvilágunk transzcendentális értelmezésén keresztül.
Megfoghatatlan ellenfelünk még arra sem becsül bennünket, hogy nyíltan hadat üzenjen nekünk. Ehelyett a szabadságát vesztett megmaradt Magyarországnak a stabilitás illúzióját és a közelgő minden halandóra kiterjedt jólét ábrándját kínálgatja az álarcos modern világ, amely valójában a létért való alattomos küzdelem helye.

Az anyagi testbe börtönzött emberi lény stratégiailag legfontosabb szerve az elme. Ezt tudják az isteni mesterek, és a világ felkapaszkodott démonikus urai, történelmi, politikai, gazdasági szemfényvesztői egyaránt. Ádáz küzdelem folyik az emberi tudat birtoklásáért. 

A vércsoportok jelentősége a magyar őstörténet kutatásában

Nagy Ákos

A vércsoport és genetikai vizsgálatok a magyarságot egyaránt a Kárpát medencéhez kötik, nem pedig Ázsia nyugati, északi pereméhez. 
Ugyanezt jelzi a magyar műveltség elemeinek, valamint a nyelvének vizsgálata is.
Ennek során kiderült, hogy egyazon területen egy hosszú ideig letelepedett társadalom magas szinten fejlett kultúrája utódnyelvet keres.
Ugyanakkor egy magas szinten fejlett nyelv ugyanott a múltját keresi: a logikus megoldás ebből következően az, hogy a kettő összetartozik.

A közös út

Miritia

A közös út című könyv megválaszolja a világ és a magyar történelem sokat vitatott kérdéseit, mint amilyen: - Tutenhamon származása és halála - Attila, a hunok királyának végórái - Mi lett Álmos ikertestvérével, kinek Emese még életet adott azon az éjszakán. - Mely lelkek voltak jelen a Honfoglalásnál, szép Hazánk alapításánál, az Unióhoz való csatlakozásnál... És mire várakoznak Ők most vajon? Egy egyedi párosítású könyv ez, melyben a válaszok igaz történései ezoterikus szemszögből is megvilágítódnak, s egyben utat mutatnak mindazoknak, kik választ keresnek arra, hogy honnan jövünk és merre tartunk....

Hermann Ottó

Herman Ottó (Breznóbánya, 1835. jún. 26. - Bp., 1914. dec. 27.): természettudós, néprajzkutató, polihisztor, politikus.

 Érdeklődése a természettudományok felé vezette, 1877-ben megindította s tíz évig szerkeszti a Természetrajzi Füzeteket. Függetlenségi párti képviselő. Nagy jelentőségű műveinek egész sorát írja és érdeklődési területét kiterjesztette az ősfoglalkozások, a néprajzi és nyelvészet, a régészet területén pedig a paleolitikum körében.

Néprajzi, zoológiai, őstörténeti művei, természetleírásai egyúttal gondos tudománynépszerűsítő munkák is. 

Egyetemi tankönyv és tanári segédkönyv

Kiszely István

Az ismert antropológus e könyvében ismerteti a magyarság eredetéről vallott nézeteket, s azokat szembesiti a legújabb tudományos eredményekkel.

Napjainkban szívós erőfeszítéseket tesznek a tudósok, hogy az emberiség első magas kultúrájának eredetét kifürkésszék. Evégből különösen a Régi Keleten (Ancient Orient, Near East) buzgólkodnak, ahol sorozatosan ássák ki a földből az egykori városok romjait és hozzák napfényre a letűnt idők emlékeit. E fáradozások nyomán az ókori világ történetét ma másként látjuk, mint akár tíz évvel ezelőtt.

A magyar nyelv lényege

Molnár Zsolt · Molnárné Czeglédi Cecília

A magyar nyelv lényege című ezen kötetben röviden, érthetően bemutatjuk a magyar nyelv lényegét, legfőbb sajátosságait és rendszerét.

– Megvilágítjuk, miért ragasztó nyelv a magyar. 
– Bemutatjuk alapvető jelenségkövető és kifejező jellegét, a hangutánzás és egyéb jellegutánzás mibenlétét. 
– Elemezzük a gyököket, megvizsgáljuk a természetüket, felépítésüket és rendszerüket. 
– Ismertetjük a szóképzést, annak következetes rendszerét. 
– Feltárjuk a szóbokrok létrehozásának lépéseit.

Könyvünk bevezető, alapozó munka, csak azokat az ismereteket tárgyaljuk, amelyek nyelvünk lényegét adják és jelenleg kevés szakirodalomban találhatók meg.

A magyar nyelv lényege (könyv) írók  Molnár Zsolt · Molnárné Czeglédi Cecília

A magyar tündérvallás

Bíró Lajos

Ősvallásunk tündérei a tündöklő égi Tündérország titokzatos és jóságos követei, a magyarok egykori angyalai. Mondáink szólnak a tündérek csodálatos aranykoráról, mely az emberi természet megromlása miatt tűnt el...

A kutató-író Bíró Lajos bemutatja valaha-volt tündérvallásunk emlékeit, tündérhitünk párhuzamait és részletesen elemzi a tündérmulatság beavatási misztériumát is.

A magyar tündérvallás könyv az első monográfia, ami erről a témáról megszületett, egy igazi különlegesség tehát. Mint a kötetben írja:
"Könyvem azoknak ajánlom, akik keresik még a világból kiveszőben levő csodát, látomást és extázist; azoknak, akik még hisznek az isteni Lélekben és az Ő titokzatos Országában."

A magyar tündérvallás (könyv) író Bíró Lajos

Pogány mítosz sorozat

Mireisz László

A Pogány mítosz címen induló sorozatban különböző szempontból szeretnénk feldolgozni mindazt, ami a magyarok pogány vallására vonatkozik, egy olyan világszemléletre, amely a nagy világvallásokhoz hasonló igénnyel adott és adhat ma is útbaigazítást a világban feladatát, lehetőségeit kereső ember számára. Pogány, mert az ősi, kereszténység előtti időkben keresi a megtartó erőt - és mítosz, mert a megjelenő művek bár nem minden esetben feleltethetők meg a történettudomány racionális állításainak, de üzenetük mégis igaz. Szellemi-lelki forrásvidékünkön keresi a nyomokat e könyv. A magyarok eredetét vagy-vagy alapon hirdető nézetekkel szemben a magyarok vallását vizsgálja.

Avagy a magyar faj elárultatása

Grandpierre K. Endre

Borzasztó tájékozatlanság és tudatlanság uralkodik nemzeti múltunk minden kérdésében. Hazugságok, titkok átláthatatlan leple fedi előlünk igaz történelmünket.

 Grandpierre K. Endre jelen munkája egy titkos rést nyit olvasóinak arra a rejtelmes, szemünk elől tökéletesen elfedett nemzeti tragédia hátborzongató háttértényezőire, amelyben a magyarság a X-XI században átesett.

A magyarok istenének elrablása

Grandpierre K. Endre

Borzasztó tájékozatlanság és tudatlanság uralkodik nemzeti múltunk minden kérdésében. Hazugságok, titkok átláthatatlan leple fedi előlünk igaz történelmünket. Magyarok titkos története című sorozatunk előző, Királygyilkosságok című kötetében a titkok halmaza között egy roppant különös eseményről számolunk be, Willermus apát cseléről, aki egy templomi falrésen át kileste Salamon király titkos tanácskozását a későbbi Géza (Magnus) király meggyilkolásának kiterveléséról s a résen át, lelkesedve, nekünk is bepillantást engedett a történelem felszíne mögött folyó titkos eseményekbe: "Willermus vagy Vilmos apát, miután látta, hogy Salamon király bizalmas követeivel tanácskozásra állt össze, elrejtőzött valami kis zugolyban (talán a gyóntató fülkében), ahonnan mindent jól láthatott és hallhatott. A fülke résén át bekukucskált a templomban zajló tanácskozásba és az Ő révén, általa, mintegy az Ő szemén át, mi is bepillanthatunk történelmünk egy olyan titkos eseményébe, amelyet gondosan el akartak rejteni minden fül és minden emberi szem elől" (I. m. 73.) Grandpierre K. Endre jelen munkája egy titkos rést nyit olvasóinak arra a rejtelmes, szemünk elől tökéletesen elfedett nemzeti tragédia hátborzongató háttértényezőire, amelyben a magyarság a X-XI században átesett

A magyarok istenének elrablása (könyv) író Grandpierre K. Endre

A magyarság igaz őstörténelme

Badiny Jós Ferenc

„E könyv magyar őstörténeti erőpróba. Minden írásból kiviláglik a magyarság jövőjéért, megmaradásáért érzett mélységes aggodalom; felidézi a magyarok elődeinek élet-halál harcát; mozgatórugója a mindenkori hun-magyarellenes szervezkedés.

A gyilkos az idegen érdek, az áldozat a magyar nép és a magyar haza.

„Az Istenes Honfoglalók”-nak álságos német-római területéhséggel kellett szembenéznie, az utódaiknak a Habsburgok istentelen magyarpusztító kapzsiságát kellett megfékeznie. Ám a legkilátástalanabb időkben felragyogott a Világ Világossága. A Boldogasszony végtelen szeretete betöltötte az elszánt magyar szíveket, és erőt adott, hogy ellenálljon a világ ácsingózó gonoszságának.

Badiny Jós Ferenc a magyar Boldogasszonyról, Jézusról, az Isten fiáról, a magyar Szent Koronáról szóló látnoki írásaiban tükröt tart a magyarországi hivatalosított történelemtudomány mívelői elé. Bemutatja groteszk és hamis arcukat, lerántja a leplet álságos tudatlanságukról és a magyar történelem meghamisítását célzó tudatos törekvéseikről.

„A mai olvasónak nem kell mást tennie, mint a maiakkal behelyettesíteni a régmúlt idők eseményeit, s meglátni bennük a reménytelenül reményteljes magyar jövőt!

Félre kell tenni elődeink hiszékeny jóhiszeműségét, nehogy idegen vallási mezben ismétlődjön meg az államalapítás korabeli véres hittérítés!

Minden hazáját szerető és minden magyarságában ingadozó magyarnak ajánlatos e könyvet elolvasnia, hogy Igaz Történelmünk Vezérfonala-ként zsinórmértékül szolgáljon a megmaradásért vívott harcban.”
(Marton Veronika
Badiny Jós Ferenc volt tanítványa)

• „A Magyarság Igaz Őstörténelme” című ezen gyűjteményes kiadványt a magyar őstörténet kutatásától, Atilla küldetésén át és történelmünk eddig eltitkolt szakaszain keresztül egészen a honfoglalásig a történelmünket nyomon követni kívánó olvasóinknak ajánljuk, akiket érdekel az ősi szittya voltunk, Nimrud népe, a 7000 éves Napbaöltözött Boldogasszonyunk, a hunok évezredei, történelmünk eddig eltitkolt szakaszai, a Pártus birodalom története, a kazár rejtély, történelmünk hézagjai Álmos és Árpád ismeretében, mind-mind olyan témakörök, melyek szükségesek a sumír-magyar lelkiség és mitológia megértéséhez, a nemzeti öntudatunk feltámadásához!

• „Amikor I. Istvánnal megindul a „pogányok”-nak nevezett, de valójában Jézushitű és az „ázsiai kereszténységhez tartozó” magyar nép „áttérítése” a római-judai-kereszténységre, a misszionáriusok átértékelik az „áttérítésre” ítélt néphagyomány kincsét, és jelképeik értelmét egyszerűen átváltoztatják a róma-judai-keresztények liturgiájának értelme szerint... Így lesz a „pogány” párducból is Isten Báránya”...

„A mi őseink fénylátó, naparcú, égarcú Istenes igazhitűek voltak, akár Szabinából, akár Adzsan - ANSAN-ból tértek haza a Kárpát-medencébe!”

A magyarság igaz őstörténelme (könyv) író Badiny Jós Ferenc

A Nap arca - Ég és föld ölelésében - Újraszülető világ

A gyermekrajzok üzenete - Tanulmányok a gyermekvilágról - A kisgyermek rajzos üzenete

Molnár V. József

Molnár V. József művében szinte egy egész élet munkája sejlik fel. Végtelenül gazdag irodalmi áttekintés birtokában tárja elénk, hogyan kapcsolódik a gyermek világa az ősi szerves műveltséghez, az egyetemes és a magyar népi kultúrához, amelyből mint kiapadhatatlan ősi forrásból mindannyian meríthetünk.

A Nap arca - Ég és föld ölelésében - Újraszülető világ (könyv) író Molnár V. József

A nap gyermekei - Nartok

Jász-alán hősmondák

Kovács J. Béla

A nart eposz a világirodalom legrégibb eposzainak egyike. Közel háromezer esztendős. Európa egy távoli, kevéssé ismert szegletében, a Kaukázusban mintegy évszázda fedezték fel s kezdték lejegyezni a tudós kutatók. Az eposz alap rétege az északkelet-iráni-szkíta, szarmata és alán-mitológiai hagyomány. Az észak-kaukázusi népek szinte mindegyike-oszétek, cserkeszek, kabardok, abházok stb.-őriz belőle egy-egy 'nemzeti' változatot. Számos motívuma a görög, római és skandináv eposzokkal áll rokonságban. Az utóbbi időben Nyugaton monográfiák születtek, amelyek a nart eposz és az Arthur-mondakör legendái Keletről származnak. Feltételezhető, hogy az eposz t az oszétek legközelebbi vérrokonai, a jászok a XIV. század elején még ismerhették.

A nap gyermekei - Nartok (könyv) író Kovács J. Béla

Ezokönyvek Keleverustól webáruház

A napkeleti pecsétnyomók és pecséthengerek

Marton Veronika

A napkeleti pecsétnyomók és pecséthengerek pecsételésre használt kő és fém műremekekről magyar nyelvű összefoglaló hiányában készült ez a könyv.

Az ókori keleti emberek személyazonosságát, gazdasági tevékenységüket, papjaik és uralkodóik, templomaik és palotáik hovatartozását igazolta egy-egy díszes mintázatú aprócska pecsételő vagy pecséthenger. A pecséthengerek ürügyén bemutatja a napkeleti népek történetét a vértesszőlősi ősembertől kezdődően egészen a pártusokig, a szakákig és a kusánokig, akiknek a magyarsággal való több, mint rokoni kapcsolatát a hivatalos történetírás még mindig elutasítja.

A napkeleti pecsétnyomók és pecséthengerek (könyv) Marton Veronika

Ezokönyvek Keleverustól webáruház

A pártusok, a sivatag lovagjai

A magyarság nemzetalkotói

Marton Veronika

A mai Irán területén élt ókori pártus nép nemcsak az ázsiai szkítákkal, hanem a kis-ázsiai galatákkal és az utódaikkal, az európai keltákkal is vérségi kapcsolatban állt. II. Ramszesz fáraó seregének katonáiként egyiptomi hatás érte őket. A Kr. e. 248 - Kr. u. 226-ig fennálló soknemzetiségű Pártus Birodalmat a szasszanida perzsák orvul megdöntötték. A pártushű harcosok és utódaik Európától Közép-Ázsiáig a befogadó országok, népek seregeiben több évszázadig megbecsült katonaként küzdöttek.
A szkítákhoz csatlakozott népcsoportjaik a honfoglaló magyarság nemzetalkotóivá lettek.

A pártusok, a sivatag lovagjai (könyv) író Marton Veronika

Ezokönyvek Keleverustól webáruház

A Pilis titkai I.

Gönczi Tamás

Gönczi Tamás a Pilis titkai című sorozatának első részében csodálatos, tiszta forrásból csobogó világba vezet bennünket.

Megérinthetjük a Pilis titkait, a táj gyönyörűségét, megérezhetjük a szellemiségét, lelkiségét.
Megismerhetjük a Pálosok örökségét, történelmünk igazságát. Az író úgy helyezi az egészbe a Pilist, hogy az apró részletek kibontásakor mindannyian érezzük a régi mondás erejét: A Pilisnek mindenhez köze van!

A Pilis titkai I. (könyv) író Gönczi Tamás

Kövesi Péter

Kövesi Péter spirituális tanító, gyógyító, író regénye a múlt és a jövő, a történelem és a fantázia határvidékein játszódik. Olyan eseményekre épül, amelyek nem feltétlenül egyeznek az írott történelem adataival, de akár így is történhettek volna. Vagy talán tényleg így is történtek?

\"…Egyetlen olyan királya volt ennek az országnak, aki táltos is volt egyben, a legnagyobb táltos, aki valaha is élt. László volt az, akit szentté is avattak. Előre látta az ország, de legfőképp az emberi lélek romlását abban a korban, amelyben most ti éltek. Összegyűjtött hát minket, a legjobb táltosokat, és a szavunkat vette, hogy Őrizők leszünk, akik minden korban felébresztik azokat, akiknek a lelke még nem alszik teljesen, és tanítjuk őket. Ezért vagyunk most itt, és ezért szólhatok hozzátok.
Most pedig valami nagyon fontosat kell elmondanom nektek. Vannak különleges erővel megáldott tárgyak. Létezik egy könyv, amely nem az elolvasása által ad bölcsességet, egy kard, amellyel nem kell ellenséges katonák ezreit levágni, hogy erőt adjon, ahogyan a magyar királyok Szent Koronája is az égiek áldását közvetíti annak, akit megkoronáznak vele.
Meg kell találnotok a Király Könyvét, hogy az ereje megvilágosítsa az elméteket, és bátorrá tegye a lelketeket. Itt az idő, nektek kell végrehajtanotok a király parancsait, amelyeket a könyvben fogtok meglelni. A megfelelő helyen és időben a Szent Korona mellé kell majd helyeznetek könyvet, és Attila kardját, amelyet emberi szem nem látott a nagykirály halála óta. Ez ugyanis az a két szent tárgy, amelyről szóltam.\"

A pozsonyi csata

Hadiparancs: "Írtsátok ki a magyarokat!"

Cey-Bert Róbert Gyula 

Ha lenne a magyar irodalomban egy Shakespeare-méretű drámaírónk, akkor bizony bőven találna témát a rejtélyes királydrámáihoz a mi történelmünk bonyolult, gyakran homályos eseményeiben is. Azokat ugyanis vagy rosszul, esetleg hiányosan, vagy félreértve ismerjük, s így van ez már a legendás honfoglalónk, Árpád személyével is. Ő ugyan nem volt királyunk, de azért vezető fejedelemként is kimagasló alakja volt nemzetünk korai időszakának, és az ő nevéhez is történelmi rejtélyek sora kapcsolódik. Személyéhez ugyanis nem csupán a honfoglalásnak korfordulót jelentő hatalmas tette, hanem ezt követően a győztes csatáknak egész sorozata is fűződik. A honszerzés nem egyszerűen egy egyedi-egyszeri bevonulást jelentett mai hazánk területére, hanem még hosszadalmas harcok után került csak birtokunkba a teljes Kárpát-medence. A harcok alatt uigyanakkor nem szabad nagyléptékű hadműveleteket értenünk, hiszen éppen az itt megtelepedett, jószerivel rokonnépeknek minősíthető ittlakók általában mindenféle nagyobb fegyveres ellenállás nélkül, a közös ősnek tartott Atilla hun nagykirály örököseinek tartották a Kárpát-medencébe hazát kereső, s a régi/új hazát megtaláló magyarságot. Ezekről a korszakos jelentőségű eseményekről sajnos, korabeli, teljeskörű írott forrással nem rendelkezünk, jószerivel Anonymusnak a megközelítően háromszáz évvel későbbi Gesta Hungarorum-a tekinthető az egyetlennek a máshol fennmaradt töredékek mellett. A Névtelen Krónikás hitelességének a megítélése sokat vitatott kérdés, de most nem is ez Cey-Bert Róbert Gyula legújabb történelmi regényének az alaptémája. A szerző elsősorban a korai lovasnomád népeknek, s azok prototípusának, a hunoknak köztudottan kiváló ismerője, de most nem velük, hanem utódaikkal foglalkozik. Ezúttal a magyar történelemnek egyik meglehetősen homályos eseményével, a honfoglalás korának egyik legnagyobb fegyveres összecsapásával, a 907-es évi pozsonyi csatá-val néz szembe, s ugyanebbe avatja be most az olvasóit is. Mai szemmel nézve is meglepő, sőt felemelő, hogy elődeink a többszörös túlerővel sikerrel szálltak szembe. A nagy nemzetközi összefogás ellenére is győzelmet hozott számukra a még mindig birtokolt nomád harcmodor és a nyugaton ismeretlen taktika. Nem számolgatni kell tehát az ellenséget, mert a harcok végső kimenetele soha nem a számtan, hanem a hazaszeretettől fűtött lelkesedés eredménye, ahogyan itt is történt.. Valójában e nagyívű történelmi regényben a nemzetközi háttér, a kor nagyhatalmainak, – s ide érthetjük az egyházat is, – egymásközti villongásai, intrikái jelentik a túlsúlyt, s maga a győztes csata szinte epizóddá egyszerűsödik. Ebben a beállításban sokkal jobban megértjük a kor lényegét, nyugat és kelet mindmáig tartó feszültségét, a világi birodalmak és a korabeli egyház egymásközti hatalmi viaskodásait, egyben az összekapaszkodásukat a keletről jött, feltörekvő, fenyegető új erő, a magyarság ellen. Mi magyarok, – közhelyszerűen emlegetett, de igaz állítás, – a vereségeinket jobban számon tartjuk, mint a győzelmeinket. Így söpörtük ki emlékezetünkből a pozsonyi csatát is, pedig joggal lehetnénk erre az egyedülállóan nagy győzelemre büszkék. Ennek eseményeit is annakidején elsősorban a nyugati krónikák őrizték meg, így az úgynevezett harmadik Bajor Évkönyv (a salzburgi Annales Iuvavenses Maximi ), s az ezzel lényegében egykorú – a csata évében, 907-ben keletkezett – Sváb Évkönyv, kisebb részletekben a merseburgi és a weisenburgi évkönyvek, illetve a résztvevők személyére utaló korabeli német egyházi halottaskönyvek és királyi oklevelek. A hézagos korabeli feljegyzések azonban nem jelentenek, mert egyáltalában nem is jelenthetnek akadályt egy olyan, kivételesen kreatív szellemű írónak, egykorvolt napjaink jelenkori nagyszerű krónikásának, mint Cey-Bert Róbert Gyula keletkutatónknak. A tervezett nagyívű történelmi korkép – s most áruljuk a kitűnő szerző távolabbi terveit is, – a magyarság korai korszakának kiemelkedő személyei köré csoportosítja mindazokat az ismereteket, amiket minden magyar iskolásnak kötelező olvasmányként kellene tudnia. A történelmi regényciklus, e szinte példátlan nemzeti trilógia Atilla korával indul, a honfoglaló Árpád legendás győzelmével folytatódik, s talán nem minősül hétköznapi babonának, ha most előre bejelentjük, hogy az államalapító Szent István nagy ellenfelével, egyben rokonával, Koppánnyal ér majd véget. A történelmi gyökereket jelentő hun korszak után, – s a hun elődökhöz a legtöbb közvetlen köze feltehetően a székelységnek van, – a honszerzés, majd a keresztény államalapítás jelenti azt a három nagy állomást, sorsfordító eseményt, ami napjainkig meghatározza a magyarság létét. A regénytrilógia ugyanakkor mindmáig őriz és üzen számunkra egy csaknem örökérvényű tanulságot. Napkeletről érkezett népünket, – s ebbe most beleértjük lehetséges, de joggal annak feltételezhető – eleinket is, mindig egyfajta gyanakvással fogadták Nyugaton. A kezdet kezdetétől idegenkedve nézte a a hunokat, aztán az avarokat, meg a sokféle ótürk-őstörök népet, végezetül a mi őseinket is a magát kulturáltnak, sőt önmagát a többi népnél mindig kulturáltabbnak tartó, másokat finnyásan lekezelő Nyugat, Ugyanez a felemás alapállás meglepően túlélte a viharos évszázadokat, sőt évezredeket, s napjaink – egységesülésre törekvő, a nemzetállamok feletti, azt meghaladó egységet hirdető – Európai Uniójában is sajnos fellelhető. Keletről jöttünk, a korabeli antik nomád népek közül egyedül maradtunk meg, s ez már önmagában is okot adhat a bizalmatlanságra. Nem vagyunk rokonai semmiféle európai nációnak, eredetünk messze távolra mutat, s ez a messzeség nem csupán a tudományban, hanem az európai átlagemberek fejében is megmaradt, egyben bizonytalanságot, tartós bizalmatlanságot sugall. A politika és a tudomány azonban két eltérő műfaj, még akkor is, ha a történettudomány néha nem szakítható el a mulandó érdekeket hajszoló aktuálpolitikától. (Csak zárójelben: még napjaink hazai nemzeti politikusai is időnként beleesnek ebbe a nem mindig bocsánatos bűnbe. Bizakodjunk, hogy idővel majd kigyógyulnak ebből!) Cey-Bert Róbert Gyula, az istenáldotta tehetségű, gördülékeny tollú író korábban, ahogyan már említettem, elsősorban keletkutatóként, a hun történelem kiváló ismerőjeként volt ismert. Most új oldaláról mutatkozott be: bizonyította, hogy a korai magyar történelem korának, s elsősorban annak külhoni forrásainak is avatott kutatója. Korábban valamennyi olvasója úgy tudta, hogy valósággal benne élt az ázsiai, majd az európai hunok életében, s még az esetenként hiányos forrásokat is olyan kiváló beleérző készséggel tudta pótolni, hogy történelmi regényeinek olvasásakor valamennyien éreztük: ha nem így történt, akkor is így és csakis így történhetett. Most ugyanez a benyomásunk erősödött meg és egészült ki azzal, hogy ez most érvényes nem csupán a hunok világára, hanem a honfoglalás utáni magyar korszakra is. Biztos vagyok benne, hogy a trilógia zárókötetének majdani megjelenése után ugyanezt állapíthatjuk meg róla. Fontos történelmi ismeretet kaptunk tőle eddig is, hiányzó tudásunk kiegészült, de ami ezzel szinte egyenértékű: nemzeti érzéseink is megerősödtek. Kívánom, hogy az új történelmi regény minden olvasója ugyanezt érezze, s legyen ismeretekben, emberségben, hazafiasságban gazdagabb a könyv befejezése után. Dr. Bárdi László egyetemi docens a Pécsi Tudományegyetem Ázsia Központjának alapító igazgatója.

A pozsonyi csata (könyv) író Cey-Bert Róbert Gyula 

Magyar népmesék és népballadák a Kárpát-medence területéről

Gyárfás Ágnes

A sánta harkály című meséskönyvünk valójában Tündér Ilona meséje, s ez már meg is határozta, hogy tündérmeséket teszünk közzé a sok képpel illusztrált, szép könyvben s meglepetésként nemcsak mesék, hanem hasonló tárgykörből magyar népballadák is szerepelnek a kötetben.

Kocsis István

A könyvben az ősi magyar hitvilág, hitélet, vallás legkevésbé ismert kérdésköreivel foglalkozik, különös tekintettel a táltos paripa és a tündérvilág titkára, valamint a beavatás, a szakrális hierarchia és a régi magyar küldetéstudat rejtélyére.

A világ aranyos szegelete

Szekeres Lajos

Prof. Shohotu Faisi japán őstörténet kutató kérdése: „Miért van az, hogy a világ egyetlen nemzete a magyar, amelynek származását, történelmét minden más népség elhomályosítani igyekszik?  Kik állnak e mögött az elhomályosítási kísérlet mögött?” 

A történelemkönyvekből megtudhatjuk, hogy 896-ban a magyarok bejöttek Európába, ezt a bejövetelt elnevezték „honfoglalásnak”. Tulajdonképpen – ahogy tanultuk – ez nem is bejövetel volt, hanem egy hanyatt-homlok menekülés, mert zavartak bennünket a besenyők. Hogy miért zavartak bennünket azok, akiket ezt követően befogadtunk és letelepítettünk, arra nincs válasz. Arról viszont mi magyarok mindenféle baráti nép történetíróitól tájékoztatást kapunk, hogy ezt megelőzően Ázsia fagyos tájain, az ősember szintjén halászó, vadászó életmódot folytattunk. Itt Szibériában nagyon hideg volt, ezért mindenféle állati bőröket aggattunk magunkra és földbevájt kunyhókban tengettük napjainkat. Semmiféle múltunk, pláne történelmünk nem volt, ott éldegéltünk, és ettük a halzsírt már ki tudja mióta. 

Ennek a nyomorúságos életnek azonban egyik pillanatról a másikra vége lett. A Kárpát-medence ugyanis tele volt mindenféle baráti népekkel, akik rögtön pártfogásba vettek bennünket. Házakat építettek nekünk, megmutatták miként kell kenyeret sütni, és a magas kultúrájukat is átadták. Ez a ma is érvényes hivatalos történelem. Tudjuk, hogy ez nem igaz, de már úgy körbe vagyunk bástyázva a sok tudományos hazugsággal, hogy már ki sem látunk belőle. Folyamatosan tudatják velünk, hogy kicsik vagyunk, széthúzók vagyunk, tehetségtelenek vagyunk, alsóbbrendűek, stb., stb. vagyunk. Valamiért ez valakiknek nagyon fontos. Most jusson eszünkbe mit mondott a japán professzor, és felejtsük el, hogy mit írtak rólunk az idegenek. Próbáljuk meg felfedezni valódi történelmünket, eredjünk őseink nyomába! 

Talán még a japán professzor által feltett kérdésre is választ kaphatunk; „Kik állnak e mögött az elhomályosítási kísérlet mögött?"

A világ aranyos szegelete (könyv) író Szekeres Lajos

A világ koronája

Jezsó Ákos

Szántai Lajos, műveltségkutató:
Merésszívű, varázslatos szárnyalás, lüktető, fordulatos, izgalmas cselekményvilág jellemzi Jezsó Ákos történelmi regényét. A kiváló dramaturgiai érzékkel és alapos művelődéstörténeti ismerettel megírt mű méltán tarthat számot a felszín mögötti titkokra érzékeny olvasóközönség figyelmére.

Gáspár Ferenc, író:
Hihetetlenül izgalmas, fantasztikus, fenomenális... Nehéz jelzőket találni Jezsó Ákos regényére, melyben nemcsak a középkor elevenedik meg, hanem a XX. század közepének véres korszaka is. a kavalkádból végül is a magyarok kerülnek ki győztesen, s hazaszeretetről, erkölcsről, hűségről kevés szerző beszélt nekem hitelesebben A világ koronája írójánál.

A világ koronája (könyv) író Jezsó Ákos

Aranykincsek hulltak a Hargitára - Magyar titkok

Grandpierre K. Endre

Legjelentősebb, még Árpád kora előtt írt őskrónikánk, a Tárih-i-Üngürüsz Grandpierre K. Endré-nek és munkáinak köszönhetően látott napvilágot. Jelentőségének felismerése és részletes ismertetése minden magyar érzésű olvasó számára elsőrangú fontossággal bír. Páratlan logikájú elemzésével feltárul a magyarság történelme az özönvíztől kezdve. A Csodaszarvas-mondák összevetésével fény derül a Kárpát-medence rendkívüli jelentőségére és a magyar hazaszeretet több tízezer éves távlataira. A köny másik nagy tanulmánya a Hérodotosz által feljegyzett szkíta eredetmondát veti össze a magyar ősgeszta Csodaszarvas-mondáival. Kiderül, milyen nagymértékben megegyezik a két forrás és hogy a szkíta magyarság a világ legősibb népe, őshonos a Kárpát-medencében, itt találta föl a földművelést.

Aranykincsek hulltak a Hargitára című könyv megjelent 40 000 példányának legnagyobb részét egy cég felvásárolta, és néhány év múltával  Grandpierre K. Endre egy raktárban bukkant rá. Minden más nép a legnagyobb becsben tartaná legrégibb őskódexét, a Nemzeti Múzeum fő helyén állítaná ki, és az általános iskolától kezdve a középiskolákig és az egyetemekig a tananyag kiemelt részévé tenné. Rajtunk is múlik, mikor jön el ez az idő.

Aranykincsek hulltak a Hargitára (könyv) írója 

Grandpierre K. Endre

Szellemi tanítások a magyar népmesékben 1.

Pressing Lajos

Saját tudatunk mélyén található meg az a mitikus tér és mindazok a csodálatos dolgok is, melyek közegében a mese cselekménye játszódik. E könyv segítségével fölfedezhetjük a népmesék mélyén húzódó személyes és spirituális vonatkozásokat, s megtanulhatjuk, hogyan alakítsuk át ezen keresztül saját életünket is... egy mesévé!

Szellemi tanítások a magyar népmesékben 2.

Pressing Lajos

A meseelemzések 2. kötete olyan népmeséket dolgoz fel, amelyek a női spiritualitásról, a szellemi gyakorlásról és a tudatállapot változásokról tartalmaznak fontos tanításokat. A magyar népmesék a maguk rejtett, szimbolikus nyelvén a nyugati kultúrába való beilleszkedés során is megőrizték az Anyaistennőre, a természetben munkáló magasabb erőkre és a női szellemi energiákra vonatkozó ősi tudást.

Az ősi magyar hitvilág

jó állapotú antikvár példány 1971-es kiadás

Válogatás a magyar mitológiával foglalkozó XVIII-XIX. századi művekből

Diószegi Vilmos

Az ősi magyar hitvilág (könyv) szerkesztette Diószegi Vilmos

Ezokönyvek Keleverustól webáruház

Az ősmagyarok mitológiája

Bíró Lajos

Több évtizednyi „szellemi régészet” eredménye ez az összefoglaló tanulmányfüzér, amely a Mindenség magyar látomásáról szól. Nemzeti emlékezetünk legfontosabb részét igyekszik helyreállítani szétszórt töredékekből, mesékből, mondákból és a nyelvünkben rejlő bölcsességből, mitológiából.

A kötet gazdagon mutatja be őseink:

nyelvi misztériumait, a magyar nyelvünk teremtő mivoltát

magyar ősvallásunk rítusait, szimbólumainak eredetét és jelentéseit

mitológiai személyeink és a hozzájuk kötődő, mára elfeledett mondáinkat

Táltos témakör eddig ismert legteljesebb bemutatását szokásaikkal, hiedelmeikkel, beavatási szertartásaikkal

az ősmagyar mágiát őseink teljes halottkultuszával, túlvilág képével, ünnepeinek, rituáléinak feltárásával, a népi gyógyászat misztikus elemeivel

valódi Fény-vallásunkat a lehető legátfogóbb módon a hozzá tartozó titokzatos világképpel.

Bemutatja, hogy a magyar ősvallás lényege a szerelem és tudás révén való boldogságkeresés lehetett, a Fényvilág feltétlen szolgálata; célja pedig a mennyeit lehozni, megvalósítani a Földön.

Az egyetlen lehetséges ésszerű, Magyar Utat mutatja számunkra:

feltárni és megismerni ősvallásunkat és hagyományainkat, visszatérni a tiszta forráshoz, az Élet fenséges hitéhez – követvén Csodaszarvasunkat, vissza az Édenkertbe, vissza igazi Önmagunkhoz...

Bíró Lajos átfogó műve jó bevezető mindenki számára, akinek a magyar ősmúlt, a magyar mitológia, a magyar nyelv felkeltette érdeklődését, és aranybánya lehet azoknak is, akik már beleásták magukat a magyarság titkaiba. „Az őseredeti nyelv abból az isteni Fényből ered, ami a tudás forrása. Ezért e nyelv bölcsességet, isteni tudást hordoz. A magyar nyelv áll legközelebb az égi kinyilatkoztatáshoz” – e gondolat jegyében vizsgálja a szerző a magyar nyelv bölcsességét, világképét, eredetét, a magyarság Istenről szerzett tudását, a táltosok világát, a varázslás hagyományait, a népi gyógyászat mágikus elemeit, ősi szertartásainkat, a túlvilágról nyert képzeteinket, és fény-vallásunkat. Mivel a nyelvi megfontolások önmagukban gyakran nem rendelkeznek bizonyító erővel, a szerző régészeti, történelmi adatokkal is alátámasztja következtetéseit.

Grandpierre Atilla ajánlása

Az ősmagyarok mitológiája (könyv) író Bíró Lajos

Kiss Dénes

KISS DÉNES negyven éve foglalkozik a magyar nyelv kutatásával, s ehhez a világ számos nyelvét is tanulmányozza, legújabban a szanszkrit, a japán és a perui ragozó nyelvet, a kecsua indiánt.
Munkássága során megállapította, hogy - a világ háromezer nyelvét tekintve - a magyar mindegyiktől eltér.
Jellemző rá, hogy ragozó nyelv és kitörni belőle, illetve beléje törni is egyaránt nehéz. Valójában a magyarság megmaradásának is ebben van a lényege.
Az író megállapítása szerint a magyar nyelv egyedi értéke a nemzetnek, mivel ez a nyelv nem a nyelvtana felől közelíthető meg, hanem a valóság irányából.
Megtalálható benne az ősmagyarság élete, ugyanakkor zenei tulajdonságokkal is rendelkezik. A magyar nyelv a ragok, képzők segítségével rendkívül változatos, tele van finomsággal, árnyaltsággal és a matematikai logikára épül.

Öko-völgy alapítvány

Hogyan lehet működő biokertet létrehozni? Milyen módszerrel érdemes befőzni és tárolni a terményeket? Hogyan lehet megoldani a tűzifa-önellátást, a fűtést és a szennyvíztisztítást házilag? A könyv tizenöt dialógusában a Krisna-völgyi biogazdaság vezetői adják át tudásuk legjavát, és vallanak közel két évtizedes szakmai tapasztalataikról. 240 oldalon, 108 fotóval, a legfontosabb tudnivalókat összefoglaló 50 keretes résszel. Rendkívül gyakorlat-orientáltan, tele praktikus útmutatásokkal, igényes, kétszínnyomásos kivitelben.

RÉSZLET DR. FARKAS JUDIT NÉPRAJZKUTATÓ AJÁNLÁSÁBÓL:

„Haszonnal forgathatják a könyvet mindazok, akik faluközösség léptékű fejlesztésben gondolkodnak, és azok is, akik részben önellátó családi gazdaságot terveznek, esetleg kisebb veteményes vagy kerti tó létrehozásán törik a fejüket. A könyv fejezetei a létrehozás és a működtetés feladatait szem előtt tartva, rendkívül gyakorlat orientáltan veszik sorra az egyén és a közösség alapvető szükségleteit: az élelmiszer, a víz, a fűtés, a világítás és a ruházkodás témaköreit."

Egyiptomi ősmagyar geometria

A hetedhét peremes

Borbola János

A négyezer éves tekercsek – a Rhind Matematikai Papirusz és a Moszkvai Matematikai Papirusz – 14 példájának ősmagyar nyelvű olvasása elképesztő újdonságokat eredményezett. A többi közül kiemelem: az irracionális számok megkerülését szolgáló 3-as, 7-es és 9-es  matematikai modellek felismerését,  valamint a nagy piramisok építésének mindmáig felderítetlen eredeti, írásos geometriáját. Ez a 270 oldalra terjedő könyv az első kötettel azonos kivitelezésben, 450 számozott példányban jelent meg.

Egyiptomi ősmagyar geometria (könyv) író Borbola János

Ezokönyvek Keleverustól webáruház

HARANGOZÓ IMRE - KŐVÁRI RÉKA

"Nehéz gondolatokkal forgattam lassan kerekké, egésszé váló kötetünk imádságait, énekszövegeit és a dallamok lejegyzéseit. Röviden, tömören és pontosan meg kellene határoznom, és le kellene írnom, hogy mit is jelent, milyen szereppel bír a moldvai csángó-magyarok közössége számára az imádság, az Istennel folytatott személyes és közösségi párbeszéd. Van-e valamilyen érzékelhető szerepe vallásuk és nyelvük fönnmaradásában?"

Fába faragva a történelmi Magyarország címerei a Magyar Nemzeti Könyvtárban.

Háromnyelvű kiadás

Egy nemzet történelmét, a nemzetek közösségében betöltött szerepét, az ott élt illetve élő emberek hitének és tudásának értékét és hitelét a ma rendelkezésre álló források sokasága segíti, vagy célzatosan homályosítja. A címertan produktumai mindig hitelesek. Makacsul tiszta tükrei a kornak és a korokon át ívelő időnek. Kutatónak és érdeklődőnek kínálja a tiszta forrást, hogy annak mentén elindulhasson, reális ismeretekre jusson, saját véleményét formálja. Az Országos Széchenyi Könyvtár dísztermének állandó kiállítási tárgyai a történelmi Magyarország 64 vármegyéjének fába faragott címerei.
E címerek fotóit mutatja be a könyv, címertan i elemzéssel, Sándor János fafaragó alkotóművész életrajzával, exluzív formátumban, három nyelven.
Nemzeti történelmünk ismeretanyagát gazdagító, tudatformáló, az igaz nemzeti kultúrát is megjelenítő, könyvespolcokra való, valamint tartalmas ajándékként is ajánlott könyvpiaci kuriozum.

Fába faragva A történelmi Magyarország címerei a Magyar Nemzeti Könyvtárban.

Ezokönyvek Keleverustól webáruház

Ambrus Aladár

A könyv azok számára készült, akik kopjafákat faragnak, vagy csak ezután szeretnék megpróbálni a fafaragást. Ugyanakkor azok számára is információkkal szolgál, akik fontolgatják, hogy faragtatnak egy kopjafát. Rengeteg fotó útján próbálom bemutatni a kopjafák nagyon gazdag szimbólum, motívumrendszerét. A faragóknak sok-sok tanáccsal, útmutatással szolgálok a szerszámok kiválasztása, élezése témakörében.

Nem utolsó sorban vitaindításra is számítok a téma szakértői részéről.

Hol rejtőznek a magyar táltosok

Marton Veronika

Felidézi a több ezer éves magyar történelem iskolai tananyagból kihagyott, kimaradt sorsfordító eseményeit. Az egész könyv et belengi az óhaj-sóhaj: hol vannak, lesznek-e még magyar táltosok, akik kivezetnék a magyarságot a jelenlegi útvesztőből? Nehogy hiábavaló legyen a vértanúk hazáért hullajtott vére, nehogy elvesszen a haza maradéka! Ez a könyv 15 dolgozatot tartalmaz, 130 kép és 7 térkép teszi még szemléletesebbé!

Hol rejtőznek a magyar táltosok (könyv) író Marton Veronika

Ezokönyvek Keleverustól webáruház

Molnár V. József

Az évkört már az ókorban tizenkét egyforma időtartamú részre tagolta az ekliptikán körbemozgó (a régi ember által megtalált és kitüntetett) tizenkét csillagkép: az állatöv égi "képírása". A tizenkét csillagképhez tizenkét egymást kiegészítő tulajdonság kötődött, földi életünk, élő környezetünk változásainak és átváltozásainak köre, ritmusa[3]. A változások és átváltozások időpontjaihoz már az ősidőkben kultikus cselekvések tartoztak; s fokozatosan ünneppé nemesedtek az évkör megtalált csomópontjai. A középkori keresztény ünnepek (Jézusról, Szűz Máriáról, az angyalokról és a szentekről való megemlékezés alkalmai) csaknem kivétel nélkül az ún. pogány ünnepek helyére kerültek. A régi formákat, "edényeket" új tartalommal töltötték meg. A középkori ember hite szerint a Teremtő parancsára elevenné, időszerűvé, rendezetté lett az ókor végére bálványimádássá merevedett (túlspekulált, kaotikus) szakrális gyakorlat, a Mindenség megtalált rendjéhez való igazodás módja, "módszere".

Timaru-Kast Sándor

A kilencvenes években, amikor elkezdték a jelenleg a világban beszélt nyelveket elemezni aszerint, hogy miképpen lehet hatékony számítógépes fordítóprogramokat írni, szinte heurisztikus volt a felismerés, hogy csupán két olyan nyelv van a világban melynek gyökrendszere megegyezik a magyarral, ez pedig az ujgur és az ír nyelv.

Ezzel egyidejűleg észak-olaszországi (lombardiai) nyelvész-kutatók megállapították hogy a korábban kihaltnak vélt lombardiai etruszk nyelv valójában nagyon is élő, és ugyanaz, amit ma magyarnak nevezünk. Ugyanezen kutatók egyben el is temették az úgynevezett finnugor elméletet, és a magyar nyelvet áthelyezték a kelta nyelvek sorába.

Rumi Tamás

A Napjelképek nem csupán a Napot, hanem a Föld-Nap rendszer pontos méreteit is kódolják. A bemutatott példák alapján felsejlik az az ősi tudás, amelyből kiderül, ismerték a Nap méretét, valamint az ellipszis két gyújtópontját is - jóval Kepler előtt. A kulcs a Hold szerepének megértése, mert a Hold, mint jelkép, elsősorban a második gyújtópontot képviseli. Ezzel világossá válik sok magyarnak nevezett jelenség, jelkép, esemény, valamint létrejön az eddig csak érzett kapcsolat: a Szent Korona Nap és Hold jelképe, az Országalma, a csíksomlyói napfelkeltenézés, a Hungar népnevünk, Nimród ősünk, az Időtlen Fekete Kő, a rovásírás, a számneveink, valamint a NAP szavunk között. Ugyanakkor minden régi kultúrában is megtaláljuk a két körünket. Lerajzoljuk a Nap jelképek közös térbeli geometriai szerkezetét, amely eszközt ad e jelképek rendszerezésére.

Királygyilkosságok

jó állapotú antikvár

Hogyan haltak meg a magyar királyok?

Grandpierre K. Endre

A Királygyilkosságok legendás könyv páratlan népszerűségét minden bizonnyal egyedülállóan izgalmas témájának és pártatlan módszerének köszönheti: matematikai vizsgálattal tárja fel a magyar királyok végzetét. Ki gondolná, hogy a számok beszélni tudnak? Márpedig a táblázatokból kitűnik: az Árpád-házi királyok átlagos uralkodási időtartama égbekiáltóan rövidebb, mint a vegyesházi uralkodóké, és még inkább, mint a Habsburgoké. 12 Árpád-házi királyunk halt meg harmincadik életéve körül. Amíg a 16 Habsburg uralkodó fele érte meg a 60 éves életkort, addig a 23 Árpád-házi királyból 22-nek ez nem sikerült! A 60 éves kortól elmaradó évek száma a Habsburg-uralkodók esetében együttvéve 26 év, az Árpád-házi királyoknál viszont 518 év! A történelmi dokumentumok bizonyítják: Árpád-házi magyar királyokat hol a vadkan, hol trónszékük, hol méreg ölte meg, hol áruló főurak gyilkolták le őket. Mátyás királyt és Szapolyai Jánost megmérgezték, II. Lajost megölték – a kordokumentumok vallanak a történelmi előítéleteket a matematika fényében leleplező vizsgálat alatt. 

Királygyilkosságok (könyv) író Grandpierre K. Endre

Ezokönyvek Keleverustól webáruház

Grandpierre Attila

Megjelent az a könyv, ami bemutatja, mit jelentett őseink számára magyarnak lenni, mikortól számítható a magyarság, mi a köze a magyarságnak az emberré váláshoz, és miben áll az emberré válás legnagyobb titka. És ez mind nagyon időszerű kérdés és feladat a mai világban!

Koppány - A Fény harcosa

Cey-Bert Róbert Gyula

Koppány a magyar történelem elfeledett, félreértelmezett tragikus hőse. Életét és halálát a rágalmazás fekete fátyla fedi. A Koppány - A Fény harcosa könyv lerántja a több, mint ezer éve szőtt megtévesztő fátylat és bemutatja az igazi Koppányt a nemzet érdekeiért harcba szálló szabadsághőst.

Koppány, a trilógia mostani kötetének főhőse is kilép a korábban ráerőltetett kicsit sematikus mezből. Ettől kezdve már ő sem egyszerűen a Gézával, a későbbi Szent István apjával szembenálló pogány lázadó, hanem az ősi tradíciókat megtestesítő, gondolkodó vezér. Katonai tehetsége sikeresen épült rá a nélkülözhetetlen hátteret jelentő, magasrendű tudatosságra, eszmei örökségre.
Kezdettől fogva mindmáig a nemzet, a család és a hit megtartó hármassága jelenti az ő számára is azt, ami nélkül soha nem volt és a jelenkorban sincsen méltó vezetője népünknek. Koppány érzi és tudja, hogy a hagyomány nem egyszerűen poros régmúlt, amit csak időnként kell leemelni a polcról.

Koppány - A Fény harcosa (könyv) író Cey-Bert Róbert Gyula

Ezokönyvek Keleverustól webáruház

Közeleg a nemzet feltámadása!

Bakos Attila

Itt az ideje annak, hogy a kegyetlen szándékokat, s Trianont túlélő magyarok, urai és főszereplői legyenek ismét életünknek!

Közeleg a nemzet feltámadása!

Magyarnak lenni cselekvő részvétet jelent a test börtönébe zárt örök lélek iránt.
Magyar hagyományunk megértése lehetővé teszi az Isteni Mester szolgálatát, s ez a boldogság, a földi harmónia titka!
Mindennapi életünkbe mindaddig nem állhat be pozitív változás, míg tudatunkban az élet lényegéről alkotott fogalmak gyökeresen át nem alakulnak. Nem a valóban létező külső vagy belső ellenség veszélyezteti a magyar megmaradást, hanem az egyénekben a belső rend és arányérzék teljes hiánya! Nem elegendő csak túlélni, sikeresen részt venni a létért való anyagi küzdelemben, a magyar embernek megadatik a benső tudakozódás titokzatos képessége az önvaló és az Abszolút Igazság után.

A lelkét látó bölcs képes függetlenné válni a társadalmi környezettől, a politikai és gazdasági marketing hazugságaitól. Gyökeresen változtatnunk kell gondolkodásunkon a tekintetben, hogy mit tekintünk fontosnak és mit nem! Ha ez sikerül, Magyarország abban a pillanatban megszabadul az Antikrisztus hatásos félelemkeltésétől, és hízelkedésétől. Ez a mesterséges balsors meg akar minket bénítani, de mi szüntelenül járható és hatásos új utakat és irányokat lelhetünk fel, az örök magyar lélek ma is képes gyökeres megújulásra.

Palócz Mihály Lajos

Mágushagyományok a Melkizedek rend magyar máguspapjai nem jóspapok voltak, hanem egy előző civilizáció nyelvét, erkölcsét, és tudását tanították. Olvassa velünk együtt a 4000 éves sumernek átkeresztelt ékjelírást magyarul, hogy feltáruljon az elfeledett magyar múlt! Győződjön meg róla, hogy a hun rovásírás 10000 éves, és hogy a világ vízözöntörténetei eredetileg magyar nyelvű erkölcsi tanmesék voltak!

Mágushagyományok 2.

Avagy egy előző civilizáció nyelve, erkölcse, tudása

Palócz Mihály Lajos

A Mágushagyományok 2. kötetében azt nyomozzuk ki, hogy a világon fennmaradt vízözöntörténetek megtörtént eseményről szólnak-e, vagy esetleg egy előző civilizáció nevelési eszközei voltak azoknak a vad népeknek az erkölcsre szoktatására, akik még az emberáldozatok korában éltek. Ki szeretnénk deríteni, hogy ezek a mitológiák valóban megtörtént eseményen alapulnak vagy csak mesék, esetleg mélyebb tanítás rejtőzik bennük. Utánajárunk a tudósok által "SUMER"-nek nevezett ősnyelvnek, s igyekszünk bebizonyítani, hogy ez a nyelv nem más, mint a magyar, s hogy ezen a nyelven fogalmazták meg először a vízözöntörténeteket.

Rávilágítunk, hogy a mitológiák jelképrendszerei, fő neveinek jelentései, szójátékai ismeretlenek maradtak az azokat kutatók számára, mert ezek csak magyarul értelmezhetőek tökéletesen. Ahogy a vízözöntörténeteket feldolgozzuk, nyilvánvalóvá válik, hogy mindegyik egy közös alaptörténetre vezethetők vissza, amely olyan tudás MAG-okat tartalmaz, melyeket megalkotói rendkívül fontosnak tartottak a jövő nemzedékeinek a tudomására hozni. Hogy mik ezek a tudás MAG-ok? Ez a kötet reményeink szerint erre is kielégítő választ ad.

Mágushagyományok 2. (könyv) író Palócz Mihály Lajos

Barabási László

Ezen kiadványt a Barabási László műveit kedvelő, ezen belül is azon olvasóink számára ajánljuk, akik nyomon kívánják követni, hogy milyen veszélyek fenyegettek Pannóniára...?

 Bátyáim, aggszakállak! Visszajöttek a fiaim.
Egész Szkítiába szemeket és füleket küldtem. A baskírok földjére is.
Természetes, hogy Pannónia nyitott könyv, így mindhárom szkíta tartománynak a helyzetét ismerem.
Úgy érzem, hogy a bejött hírek veszélyt jelentenek számunkra.
Szkítia déli részén a babiloniak lassan kezdtek átalakulni lovas néppé...

Magyar Adorján

Magyar Adorján (1887-1978) Budapesten született és a montenegrói Zelenikán halt meg, ahol az édesapja által alapított Hotel "Plaza" Zelenika tulajdonosa volt egészen a második világháború utáni államosításig. Gyermekkorát Erdélyben töltötte. Felsőfokú művészeti tanulmányait (rajz, festészet, szobrászat) Firenzében és Rómában végezte. A művészeteken kívül a néprajz, a nyelvészet és az antropológia érdekelte, melynek középpontjában a magyar ősmúlt állt. A magyar múltra vonatkozó nézeteinek alapja az a tétel, hogy a magyarság a Kárpát-medencében őshonos nép. Műveiben ezt bizonyítja számtalan nyelvészeti, néprajzi és embertani adattal. Egyik legsikerültebb írása, a most kiadásra került "Magyar építőízlés" is e megállapítás szellemében íródott.

Magyar halottaskönyv

Bevezetés az életbe

Bíró Lajos

Egy egész sor halottaskönyv olvasható már magyarul. A Magyar Halottaskönyv írója Bíró Lajos a modern haláltabu ledöntéséhez azzal szeretne hozzájárulni, hogy az ősmagyar lélekhit és túlvilágismeret segítségével útmutatást nyújtson olvasóinak és enyhítse,(vagy meg is szüntesse) halálfélelmüket. Az utolsó földi utat minden embernek, minden magyarnak meg kell tennie egyszer. Így hát senki sem mondhatja, hogy ennek a könyvnek a tartalma őt nem érinti.

Magyar halottaskönyv (könyv) író Bíró Lajos