az ARANYKOR visszatér

Avatára

Mitológiai Kézikönyv Mindenkinek. A cím önmagáért beszél: e könyvben ma már távolinak tűnő ősi kultúrák legszebb mítos zai és legendái olvashatók.
Nem is akárhogyan: a mítosz - feldolgozások hűen követik az eredeti szöveget, nyelvezetük azonban a mai kor olvasói számára is tökéletesen érthető, szépirodalmi színvonalú és – ami talán a legfontosabb – magyar. Ez a hiánypótló kötet egyaránt
számíthat az érettségire, felvételire készülők, a vallástörténet tárgyból vizsgázók érdeklődésére, ám azok is haszonnal és örömmel forgathatják, akiket „csak úgy, egyszerűen” vonz a mitológia ezerarcú világa

A magyar szakrális őstörténet feltárása

Bakos Attila

A Magyar Szakrális Őstörténet feltárása és az egyéni önmegvalósítás módszereinek ismertetése, nemzeti nyelvünk és szimbólumvilágunk transzcendentális értelmezésén keresztül.
Megfoghatatlan ellenfelünk még arra sem becsül bennünket, hogy nyíltan hadat üzenjen nekünk. Ehelyett a szabadságát vesztett megmaradt Magyarországnak a stabilitás illúzióját és a közelgő minden halandóra kiterjedt jólét ábrándját kínálgatja az álarcos modern világ, amely valójában a létért való alattomos küzdelem helye.

Az anyagi testbe börtönzött emberi lény stratégiailag legfontosabb szerve az elme. Ezt tudják az isteni mesterek, és a világ felkapaszkodott démonikus urai, történelmi, politikai, gazdasági szemfényvesztői egyaránt. Ádáz küzdelem folyik az emberi tudat birtoklásáért. 

A vércsoportok jelentősége a magyar őstörténet kutatásában

Nagy Ákos

A vércsoport és genetikai vizsgálatok a magyarságot egyaránt a Kárpát medencéhez kötik, nem pedig Ázsia nyugati, északi pereméhez. 
Ugyanezt jelzi a magyar műveltség elemeinek, valamint a nyelvének vizsgálata is.
Ennek során kiderült, hogy egyazon területen egy hosszú ideig letelepedett társadalom magas szinten fejlett kultúrája utódnyelvet keres.
Ugyanakkor egy magas szinten fejlett nyelv ugyanott a múltját keresi: a logikus megoldás ebből következően az, hogy a kettő összetartozik.

Hermann Ottó

Herman Ottó (Breznóbánya, 1835. jún. 26. - Bp., 1914. dec. 27.): természettudós, néprajzkutató, polihisztor, politikus.

 Érdeklődése a természettudományok felé vezette, 1877-ben megindította s tíz évig szerkeszti a Természetrajzi Füzeteket. Függetlenségi párti képviselő. Nagy jelentőségű műveinek egész sorát írja és érdeklődési területét kiterjesztette az ősfoglalkozások, a néprajzi és nyelvészet, a régészet területén pedig a paleolitikum körében.

Néprajzi, zoológiai, őstörténeti művei, természetleírásai egyúttal gondos tudománynépszerűsítő munkák is. 

Egyetemi tankönyv és tanári segédkönyv

Kiszely István

Az ismert antropológus e könyvében ismerteti a magyarság eredetéről vallott nézeteket, s azokat szembesiti a legújabb tudományos eredményekkel.

Napjainkban szívós erőfeszítéseket tesznek a tudósok, hogy az emberiség első magas kultúrájának eredetét kifürkésszék. Evégből különösen a Régi Keleten (Ancient Orient, Near East) buzgólkodnak, ahol sorozatosan ássák ki a földből az egykori városok romjait és hozzák napfényre a letűnt idők emlékeit. E fáradozások nyomán az ókori világ történetét ma másként látjuk, mint akár tíz évvel ezelőtt.

A magyar nyelv lényege

Molnár Zsolt · Molnárné Czeglédi Cecília

A magyar nyelv lényege című ezen kötetben röviden, érthetően bemutatjuk a magyar nyelv lényegét, legfőbb sajátosságait és rendszerét.

– Megvilágítjuk, miért ragasztó nyelv a magyar. 
– Bemutatjuk alapvető jelenségkövető és kifejező jellegét, a hangutánzás és egyéb jellegutánzás mibenlétét. 
– Elemezzük a gyököket, megvizsgáljuk a természetüket, felépítésüket és rendszerüket. 
– Ismertetjük a szóképzést, annak következetes rendszerét. 
– Feltárjuk a szóbokrok létrehozásának lépéseit.

Könyvünk bevezető, alapozó munka, csak azokat az ismereteket tárgyaljuk, amelyek nyelvünk lényegét adják és jelenleg kevés szakirodalomban találhatók meg.

A magyar nyelv lényege (könyv) írók  Molnár Zsolt · Molnárné Czeglédi Cecília

A magyar sámánizmus - A táltos

Róheim Géza

Róheim Géza jártas volt a vallástörténetben, a folklorisztikában csakúgy, mint az etnológiában. Számtalan tanulmánya jelent meg a Magyar Néprajzi Társaság folyóiratában az Ethnográphiában Adalékok a magyar néphithez I. és II címen.

„1925-ben tettem közzé egy összehasonlító tanulmányt a magyar népi hiedelmekről. Az első fejezet a táltosról, avagy a férfi varázslóról szól. Meg kell először is értenünk, hogy a magyar népszokások és hiedelmek zömét a mai magyarság földrajzi helyzete határozza meg. Németül, szláv nyelvekben vagy románul beszelő népektől körülvéve, a magyar folklór valószínűleg európai – azaz a magyarok átvevői ezeknek a szokásoknak és hiedelmeknek, a legtöbbjük tehát nem tőlük származik.

A táltos tudománya viszont kivétel. A fent idézett könyvben kimutattam, hogy itt tulajdonképpen az európai folklórba beágyazott szibériai sámánizmussal állunk szemben.

A táltosnak ezt az értelmezését Solymossy is megismételte, aki azonban nem találta szükségesnek, hogy idézze azt a könyvet, amelyet áttanulmányozott. Azóta sok új adatot közöltek erről a témáról, és jelenlegi célom az, hogy ezeket is felhasználva, mind a tisztán antropológiai, mind a pszichoanalitikus látószögből elemezzem az egész helyzetet. Ez a tanulmány kísérlet arra is, hogy felmutassam a sámánizmus más lehetséges maradványait a magyar folklórban.”­– írja tanulmánya bevezetőjeként maga a szerző.

A magyar sámánizmus - A táltos (könyv) író Róheim Géza

A magyar tündérvallás

Bíró Lajos

Ősvallásunk tündérei a tündöklő égi Tündérország titokzatos és jóságos követei, a magyarok egykori angyalai. Mondáink szólnak a tündérek csodálatos aranykoráról, mely az emberi természet megromlása miatt tűnt el...

A kutató-író Bíró Lajos bemutatja valaha-volt tündérvallásunk emlékeit, tündérhitünk párhuzamait és részletesen elemzi a tündérmulatság beavatási misztériumát is.

A magyar tündérvallás könyv az első monográfia, ami erről a témáról megszületett, egy igazi különlegesség tehát. Mint a kötetben írja:
"Könyvem azoknak ajánlom, akik keresik még a világból kiveszőben levő csodát, látomást és extázist; azoknak, akik még hisznek az isteni Lélekben és az Ő titokzatos Országában."

A magyar tündérvallás (könyv) író Bíró Lajos

A magyarok istenének elrablása

Grandpierre K. Endre

Borzasztó tájékozatlanság és tudatlanság uralkodik nemzeti múltunk minden kérdésében. Hazugságok, titkok átláthatatlan leple fedi előlünk igaz történelmünket. Magyarok titkos története című sorozatunk előző, Királygyilkosságok című kötetében a titkok halmaza között egy roppant különös eseményről számolunk be, Willermus apát cseléről, aki egy templomi falrésen át kileste Salamon király titkos tanácskozását a későbbi Géza (Magnus) király meggyilkolásának kiterveléséról s a résen át, lelkesedve, nekünk is bepillantást engedett a történelem felszíne mögött folyó titkos eseményekbe: "Willermus vagy Vilmos apát, miután látta, hogy Salamon király bizalmas követeivel tanácskozásra állt össze, elrejtőzött valami kis zugolyban (talán a gyóntató fülkében), ahonnan mindent jól láthatott és hallhatott. A fülke résén át bekukucskált a templomban zajló tanácskozásba és az Ő révén, általa, mintegy az Ő szemén át, mi is bepillanthatunk történelmünk egy olyan titkos eseményébe, amelyet gondosan el akartak rejteni minden fül és minden emberi szem elől" (I. m. 73.) Grandpierre K. Endre jelen munkája egy titkos rést nyit olvasóinak arra a rejtelmes, szemünk elől tökéletesen elfedett nemzeti tragédia hátborzongató háttértényezőire, amelyben a magyarság a X-XI században átesett

A magyarok istenének elrablása (könyv) író Grandpierre K. Endre

A magyarság igaz őstörténelme

Badiny Jós Ferenc

„E könyv magyar őstörténeti erőpróba. Minden írásból kiviláglik a magyarság jövőjéért, megmaradásáért érzett mélységes aggodalom; felidézi a magyarok elődeinek élet-halál harcát; mozgatórugója a mindenkori hun-magyarellenes szervezkedés.

A gyilkos az idegen érdek, az áldozat a magyar nép és a magyar haza.

„Az Istenes Honfoglalók”-nak álságos német-római területéhséggel kellett szembenéznie, az utódaiknak a Habsburgok istentelen magyarpusztító kapzsiságát kellett megfékeznie. Ám a legkilátástalanabb időkben felragyogott a Világ Világossága. A Boldogasszony végtelen szeretete betöltötte az elszánt magyar szíveket, és erőt adott, hogy ellenálljon a világ ácsingózó gonoszságának.

Badiny Jós Ferenc a magyar Boldogasszonyról, Jézusról, az Isten fiáról, a magyar Szent Koronáról szóló látnoki írásaiban tükröt tart a magyarországi hivatalosított történelemtudomány mívelői elé. Bemutatja groteszk és hamis arcukat, lerántja a leplet álságos tudatlanságukról és a magyar történelem meghamisítását célzó tudatos törekvéseikről.

„A mai olvasónak nem kell mást tennie, mint a maiakkal behelyettesíteni a régmúlt idők eseményeit, s meglátni bennük a reménytelenül reményteljes magyar jövőt!

Félre kell tenni elődeink hiszékeny jóhiszeműségét, nehogy idegen vallási mezben ismétlődjön meg az államalapítás korabeli véres hittérítés!

Minden hazáját szerető és minden magyarságában ingadozó magyarnak ajánlatos e könyvet elolvasnia, hogy Igaz Történelmünk Vezérfonala-ként zsinórmértékül szolgáljon a megmaradásért vívott harcban.”
(Marton Veronika
Badiny Jós Ferenc volt tanítványa)

• „A Magyarság Igaz Őstörténelme” című ezen gyűjteményes kiadványt a magyar őstörténet kutatásától, Atilla küldetésén át és történelmünk eddig eltitkolt szakaszain keresztül egészen a honfoglalásig a történelmünket nyomon követni kívánó olvasóinknak ajánljuk, akiket érdekel az ősi szittya voltunk, Nimrud népe, a 7000 éves Napbaöltözött Boldogasszonyunk, a hunok évezredei, történelmünk eddig eltitkolt szakaszai, a Pártus birodalom története, a kazár rejtély, történelmünk hézagjai Álmos és Árpád ismeretében, mind-mind olyan témakörök, melyek szükségesek a sumír-magyar lelkiség és mitológia megértéséhez, a nemzeti öntudatunk feltámadásához!

• „Amikor I. Istvánnal megindul a „pogányok”-nak nevezett, de valójában Jézushitű és az „ázsiai kereszténységhez tartozó” magyar nép „áttérítése” a római-judai-kereszténységre, a misszionáriusok átértékelik az „áttérítésre” ítélt néphagyomány kincsét, és jelképeik értelmét egyszerűen átváltoztatják a róma-judai-keresztények liturgiájának értelme szerint... Így lesz a „pogány” párducból is Isten Báránya”...

„A mi őseink fénylátó, naparcú, égarcú Istenes igazhitűek voltak, akár Szabinából, akár Adzsan - ANSAN-ból tértek haza a Kárpát-medencébe!”

A magyarság igaz őstörténelme (könyv) író Badiny Jós Ferenc

A nap gyermekei - Nartok

Jász-alán hősmondák

Kovács J. Béla

A nart eposz a világirodalom legrégibb eposzainak egyike. Közel háromezer esztendős. Európa egy távoli, kevéssé ismert szegletében, a Kaukázusban mintegy évszázda fedezték fel s kezdték lejegyezni a tudós kutatók. Az eposz alap rétege az északkelet-iráni-szkíta, szarmata és alán-mitológiai hagyomány. Az észak-kaukázusi népek szinte mindegyike-oszétek, cserkeszek, kabardok, abházok stb.-őriz belőle egy-egy 'nemzeti' változatot. Számos motívuma a görög, római és skandináv eposzokkal áll rokonságban. Az utóbbi időben Nyugaton monográfiák születtek, amelyek a nart eposz és az Arthur-mondakör legendái Keletről származnak. Feltételezhető, hogy az eposz t az oszétek legközelebbi vérrokonai, a jászok a XIV. század elején még ismerhették.

A nap gyermekei - Nartok (könyv) író Kovács J. Béla

Ezokönyvek Keleverustól webáruház

Kövesi Péter

Kövesi Péter spirituális tanító, gyógyító, író regénye a múlt és a jövő, a történelem és a fantázia határvidékein játszódik. Olyan eseményekre épül, amelyek nem feltétlenül egyeznek az írott történelem adataival, de akár így is történhettek volna. Vagy talán tényleg így is történtek?

\"…Egyetlen olyan királya volt ennek az országnak, aki táltos is volt egyben, a legnagyobb táltos, aki valaha is élt. László volt az, akit szentté is avattak. Előre látta az ország, de legfőképp az emberi lélek romlását abban a korban, amelyben most ti éltek. Összegyűjtött hát minket, a legjobb táltosokat, és a szavunkat vette, hogy Őrizők leszünk, akik minden korban felébresztik azokat, akiknek a lelke még nem alszik teljesen, és tanítjuk őket. Ezért vagyunk most itt, és ezért szólhatok hozzátok.
Most pedig valami nagyon fontosat kell elmondanom nektek. Vannak különleges erővel megáldott tárgyak. Létezik egy könyv, amely nem az elolvasása által ad bölcsességet, egy kard, amellyel nem kell ellenséges katonák ezreit levágni, hogy erőt adjon, ahogyan a magyar királyok Szent Koronája is az égiek áldását közvetíti annak, akit megkoronáznak vele.
Meg kell találnotok a Király Könyvét, hogy az ereje megvilágosítsa az elméteket, és bátorrá tegye a lelketeket. Itt az idő, nektek kell végrehajtanotok a király parancsait, amelyeket a könyvben fogtok meglelni. A megfelelő helyen és időben a Szent Korona mellé kell majd helyeznetek könyvet, és Attila kardját, amelyet emberi szem nem látott a nagykirály halála óta. Ez ugyanis az a két szent tárgy, amelyről szóltam.\"

Aranykincsek hulltak a Hargitára - Magyar titkok

Grandpierre K. Endre

Legjelentősebb, még Árpád kora előtt írt őskrónikánk, a Tárih-i-Üngürüsz Grandpierre K. Endré-nek és munkáinak köszönhetően látott napvilágot. Jelentőségének felismerése és részletes ismertetése minden magyar érzésű olvasó számára elsőrangú fontossággal bír. Páratlan logikájú elemzésével feltárul a magyarság történelme az özönvíztől kezdve. A Csodaszarvas-mondák összevetésével fény derül a Kárpát-medence rendkívüli jelentőségére és a magyar hazaszeretet több tízezer éves távlataira. A köny másik nagy tanulmánya a Hérodotosz által feljegyzett szkíta eredetmondát veti össze a magyar ősgeszta Csodaszarvas-mondáival. Kiderül, milyen nagymértékben megegyezik a két forrás és hogy a szkíta magyarság a világ legősibb népe, őshonos a Kárpát-medencében, itt találta föl a földművelést.

Aranykincsek hulltak a Hargitára című könyv megjelent 40 000 példányának legnagyobb részét egy cég felvásárolta, és néhány év múltával  Grandpierre K. Endre egy raktárban bukkant rá. Minden más nép a legnagyobb becsben tartaná legrégibb őskódexét, a Nemzeti Múzeum fő helyén állítaná ki, és az általános iskolától kezdve a középiskolákig és az egyetemekig a tananyag kiemelt részévé tenné. Rajtunk is múlik, mikor jön el ez az idő.

Aranykincsek hulltak a Hargitára (könyv) írója 

Grandpierre K. Endre

Atilla kódex

A LEGÁTFOGÓBB TÖRTÉNELMI FORRÁSGYŰJTEMÉNY ATILLA KIRÁLYUNKRÓL

Szerk: Kosdy Tamás

A Kárpát-medencei magyarság történelme - az iskolai tankönyvekkel ellentétben - nem 895-ben kezdődik és Árpád fejedelem (+907) nem az ország alapítója, hanem újraszervezője. A 6. században a Kárpátokba jött avaroknak nevezett fehér hun törzsek, akiknek maradékai az Árpádi magyarsággal később egybeolvadt, egy még korábbi birodalom, a 4-5. századi hun birodalom örökségét vették át és védelmezték tovább. Ez az örökség pedig azokhoz az Ázsiából nyugatra jött hunokhoz kötődik, akik olyan nagy fejedelmeket adtak mint Oktár, Rua, Uldin vagy Bendegúz. De mindegyik közül a legnagyobb és a világtörténelem egyik leghatalmasabb alakja Atilla volt, akinek két óceánig ért uralkodó keze. A jelen kötet a Kárpát-medencei magyarság első királyának korát és életét mutatja be antik tanulmányok és források segítségével.

A kötetet szerkeszette: Kozsdi Tamás

A KÖTET TARTALMA:

Baráthosi Balogh Benedek: A hunok három világbirodalma (1930)
Thierry Amadé: I. kötet: Attila, II-III. kötet: Attila fiai és története a magyarok Európába telepedéséig, Fordította: Szabó Károly (1865)
Fessler Ignácz: Attila, vagy is a régi magyarok első vezérének ditsőséges viselt dolgai (1811)

A HUN KORT TÁRGYALÓ ÁLTALÁNOS FORRÁSOK

Szekér Joakim Alajos: A hunnusok Európában (1808)
Aranyosrákosi Székely Sándor: A hunok birodalma Erdélyben (1845)
Szász Béla: Attila korának eseményei (1943) – Kivonat: Kozsdi Tamás
Közhasznú Esméretek Tára: Attila címszó (1831)
Elek Oszkár: Attila az olasz hagyományban (1913)

ATILLA SZÉKHELYÉRE ÉS SÍRJÁRA VONATKOZÓ TANULMÁNYOK

Salamon Ferenc: Hol volt Attila főszállása? (1881)
Szeremlei Samu: Atilla székhelye Hódmezővásárhely határában volt (1899)
Révész Imre: Etel laka, vagyis Attila hun király birodalmi székhelye (1859)
Réső Ensel Sándor: Attila sírja (1863)
Kozsdi Tamás: Az Atilla kutatás tegnap, ma és holnap… (2018)

Atilla kódex (könyv)  Kosdy Tamás 

Az égig érő fa

Szellemi tanítások a magyar népmesékben 1.

Pressing Lajos

A szerző meseelemzései újszerű, izgalmas megvilágításba helyezik gyermekkorunk kedvelt népmeséit. Megmutatják, hogy a mesék mélyebb értelme rólunk, saját életünkről szól. Mi vagyunk a hős királyfi, aki szembenéz a kihívásokkal és hetedhét országon át, mindenféle veszéllyel megküzd, hogy elnyerje a királylány kezét, megszerezze az aranyalmát, vagy visszahozza a Napot és a Holdat, amit a sárkány elrabolt az égről. Saját tudatunk mélyén található meg az a mitikus tér és mindazok a csodálatos dolgok is, melyek közegében a mese cselekménye játszódik. E könyv segítségével fölfedezhetjük a népmesék mélyén húzódó személyes és spirituális vonatkozásokat, s megtanulhatjuk, hogyan alakítsuk át ezen keresztül saját életünket is... egy mesévé!

Az égig érő fa (könyv) író Pressing Lajos

Az Élet vize

Szellemi tanítások a magyar népmesékben 2.

Pressing Lajos

A meseelemzések 2. kötete olyan népmeséket dolgoz fel, amelyek a női spiritualitásról, a szellemi gyakorlásról és a tudatállapot változásokról tartalmaznak fontos tanításokat. A magyar népmesék a maguk rejtett, szimbolikus nyelvén a nyugati kultúrába való beilleszkedés során is megőrizték az Anyaistennőre, a természetben munkáló magasabb erőkre és a női szellemi energiákra vonatkozó ősi tudást. A kötet megnyitja az olvasó számára a tündérvilágba vezető belső utat, s nőket és férfiakat egyaránt hozzásegít ahhoz, hogy megtalálják a kapcsolatot saját női oldaluk mélységeivel. Ez az a forrás, melyből az élet vize által jelképezett életenergia, inspiráció, bölcsesség és megújulási képesség fakad

Az Élet vize (könyv) író Pressing Lajos

Az ősi magyar hitvilág

jó állapotú antikvár példány 1971-es kiadás

Válogatás a magyar mitológiával foglalkozó XVIII-XIX. századi művekből

Diószegi Vilmos

Az ősi magyar hitvilág (könyv) szerkesztette Diószegi Vilmos

Ezokönyvek Keleverustól webáruház

Az ősmagyar mitológia sumir és ural-altáji öröksége

Dr. Varga Zsigmond

Immár ezer éve is elmúlt, hogy abban a tudatban vagyunk, hogy ismerjük a magyarság eredetét és történetét és mindezt az őstörténeti kutatásokkal igazoljuk. Megkeresve a rokon népeket, megismerve azok ősvallási elemeit, a sámánizmushoz kapcsolódó szokásaikat és mindazt, ahogy a magyarság is évszázadokkal ezelőtt élhetett. Büszkeség töltött el mindannyiunkat, hogy megőriztük hagyományainkat, ismertük ősvallásunkat, tudva azt, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és hová tartunk.
Dr. Varga Zsigmond hatalmas kutatómunkát folytatva igazolja az ősmagyar mitológia sumir és ural-altáji örökségét, felsorakoztatva az égkultuszokat, a sámánizmus tanításait, az őshaza kérdését és még számtalan fontos kérdést, melyre tudományos értékű módon válaszol.
A könyv az 1956-ban megjelent mű alapján készült.

Az ősmagyar mitológia sumir és ural-altáji öröksége (könyv) író Dr. Varga Zsigmond

Az ősmagyarok mitológiája

Bíró Lajos

Több évtizednyi „szellemi régészet” eredménye ez az összefoglaló tanulmányfüzér, amely a Mindenség magyar látomásáról szól. Nemzeti emlékezetünk legfontosabb részét igyekszik helyreállítani szétszórt töredékekből, mesékből, mondákból és a nyelvünkben rejlő bölcsességből, mitológiából.

A kötet gazdagon mutatja be őseink:

nyelvi misztériumait, a magyar nyelvünk teremtő mivoltát

magyar ősvallásunk rítusait, szimbólumainak eredetét és jelentéseit

mitológiai személyeink és a hozzájuk kötődő, mára elfeledett mondáinkat

Táltos témakör eddig ismert legteljesebb bemutatását szokásaikkal, hiedelmeikkel, beavatási szertartásaikkal

az ősmagyar mágiát őseink teljes halottkultuszával, túlvilág képével, ünnepeinek, rituáléinak feltárásával, a népi gyógyászat misztikus elemeivel

valódi Fény-vallásunkat a lehető legátfogóbb módon a hozzá tartozó titokzatos világképpel.

Bemutatja, hogy a magyar ősvallás lényege a szerelem és tudás révén való boldogságkeresés lehetett, a Fényvilág feltétlen szolgálata; célja pedig a mennyeit lehozni, megvalósítani a Földön.

Az egyetlen lehetséges ésszerű, Magyar Utat mutatja számunkra:

feltárni és megismerni ősvallásunkat és hagyományainkat, visszatérni a tiszta forráshoz, az Élet fenséges hitéhez – követvén Csodaszarvasunkat, vissza az Édenkertbe, vissza igazi Önmagunkhoz...

Bíró Lajos átfogó műve jó bevezető mindenki számára, akinek a magyar ősmúlt, a magyar mitológia, a magyar nyelv felkeltette érdeklődését, és aranybánya lehet azoknak is, akik már beleásták magukat a magyarság titkaiba. „Az őseredeti nyelv abból az isteni Fényből ered, ami a tudás forrása. Ezért e nyelv bölcsességet, isteni tudást hordoz. A magyar nyelv áll legközelebb az égi kinyilatkoztatáshoz” – e gondolat jegyében vizsgálja a szerző a magyar nyelv bölcsességét, világképét, eredetét, a magyarság Istenről szerzett tudását, a táltosok világát, a varázslás hagyományait, a népi gyógyászat mágikus elemeit, ősi szertartásainkat, a túlvilágról nyert képzeteinket, és fény-vallásunkat. Mivel a nyelvi megfontolások önmagukban gyakran nem rendelkeznek bizonyító erővel, a szerző régészeti, történelmi adatokkal is alátámasztja következtetéseit.

Grandpierre Atilla ajánlása

Az ősmagyarok mitológiája (könyv) író Bíró Lajos

HARANGOZÓ IMRE - KŐVÁRI RÉKA

"Nehéz gondolatokkal forgattam lassan kerekké, egésszé váló kötetünk imádságait, énekszövegeit és a dallamok lejegyzéseit. Röviden, tömören és pontosan meg kellene határoznom, és le kellene írnom, hogy mit is jelent, milyen szereppel bír a moldvai csángó-magyarok közössége számára az imádság, az Istennel folytatott személyes és közösségi párbeszéd. Van-e valamilyen érzékelhető szerepe vallásuk és nyelvük fönnmaradásában?"

Fába faragva a történelmi Magyarország címerei a Magyar Nemzeti Könyvtárban.

Háromnyelvű kiadás

Egy nemzet történelmét, a nemzetek közösségében betöltött szerepét, az ott élt illetve élő emberek hitének és tudásának értékét és hitelét a ma rendelkezésre álló források sokasága segíti, vagy célzatosan homályosítja. A címertan produktumai mindig hitelesek. Makacsul tiszta tükrei a kornak és a korokon át ívelő időnek. Kutatónak és érdeklődőnek kínálja a tiszta forrást, hogy annak mentén elindulhasson, reális ismeretekre jusson, saját véleményét formálja. Az Országos Széchenyi Könyvtár dísztermének állandó kiállítási tárgyai a történelmi Magyarország 64 vármegyéjének fába faragott címerei.
E címerek fotóit mutatja be a könyv, címertan i elemzéssel, Sándor János fafaragó alkotóművész életrajzával, exluzív formátumban, három nyelven.
Nemzeti történelmünk ismeretanyagát gazdagító, tudatformáló, az igaz nemzeti kultúrát is megjelenítő, könyvespolcokra való, valamint tartalmas ajándékként is ajánlott könyvpiaci kuriozum.

Fába faragva A történelmi Magyarország címerei a Magyar Nemzeti Könyvtárban.

Ezokönyvek Keleverustól webáruház

Ambrus Aladár

A könyv azok számára készült, akik kopjafákat faragnak, vagy csak ezután szeretnék megpróbálni a fafaragást. Ugyanakkor azok számára is információkkal szolgál, akik fontolgatják, hogy faragtatnak egy kopjafát. Rengeteg fotó útján próbálom bemutatni a kopjafák nagyon gazdag szimbólum, motívumrendszerét. A faragóknak sok-sok tanáccsal, útmutatással szolgálok a szerszámok kiválasztása, élezése témakörében.

Nem utolsó sorban vitaindításra is számítok a téma szakértői részéről.

Hun és magyar mondák

Gaál Mózes

Az erdélyi származású Gaál Mózes (1836–1936) az áthagyományozott mondai töredékek és történelmi, művelődéstörténeti tények valamint a krónikák és gesták tiszteletben tartása mellett írói szabadsággal ismerteti a magyar mitológiát. A majd félszáz történet időrendben halad a történelmi korral, a teremtésmondáktól a hunok adomáin és hőstörténetein át varázslatos meseszál vezet egészen a honfoglalás koráig, Géza fejedelem időszakáig. Az írói hitvallás nemes küldetésre vall: „Avatag írások, nagy-régi időkből, melyek krónikás szárazsággal elmondják a hun-magyar hőskor történeteit, kezébe nem kerülnek az ifjúságnak… (…) Megfesteni képét nagy-régi időknek, melyekre világot a históriának fáklyája ingyen sem vet; összerakosgatni a töredékeket igazságos kézzel és becsületes hűséggel: íme ez volt a szándékom.”

Hun és magyar mondák (könyv) író Gaál Mózes

Kelta magyarok, magyar kelták

Timaru-Kast Sándor

A kilencvenes években, amikor elkezdték a jelenleg a világban beszélt nyelveket elemezni aszerint, hogy miképpen lehet hatékony számítógépes fordítóprogramokat írni, szinte heurisztikus volt a felismerés, hogy csupán két olyan nyelv van a világban melynek gyökrendszere megegyezik a magyarral, ez pedig az ujgur és az ír nyelv.

Ezzel egyidejűleg észak-olaszországi (lombardiai) nyelvész-kutatók megállapították hogy a korábban kihaltnak vélt lombardiai etruszk nyelv valójában nagyon is élő, és ugyanaz, amit ma magyarnak nevezünk. Ugyanezen kutatók egyben el is temették az úgynevezett finnugor elméletet, és a magyar nyelvet áthelyezték a kelta nyelvek sorába.

Kelta magyarok, magyar kelták

Királygyilkosságok

jó állapotú antikvár

Hogyan haltak meg a magyar királyok?

Grandpierre K. Endre

A Királygyilkosságok legendás könyv páratlan népszerűségét minden bizonnyal egyedülállóan izgalmas témájának és pártatlan módszerének köszönheti: matematikai vizsgálattal tárja fel a magyar királyok végzetét. Ki gondolná, hogy a számok beszélni tudnak? Márpedig a táblázatokból kitűnik: az Árpád-házi királyok átlagos uralkodási időtartama égbekiáltóan rövidebb, mint a vegyesházi uralkodóké, és még inkább, mint a Habsburgoké. 12 Árpád-házi királyunk halt meg harmincadik életéve körül. Amíg a 16 Habsburg uralkodó fele érte meg a 60 éves életkort, addig a 23 Árpád-házi királyból 22-nek ez nem sikerült! A 60 éves kortól elmaradó évek száma a Habsburg-uralkodók esetében együttvéve 26 év, az Árpád-házi királyoknál viszont 518 év! A történelmi dokumentumok bizonyítják: Árpád-házi magyar királyokat hol a vadkan, hol trónszékük, hol méreg ölte meg, hol áruló főurak gyilkolták le őket. Mátyás királyt és Szapolyai Jánost megmérgezték, II. Lajost megölték – a kordokumentumok vallanak a történelmi előítéleteket a matematika fényében leleplező vizsgálat alatt. 

Királygyilkosságok (könyv) író Grandpierre K. Endre

Ezokönyvek Keleverustól webáruház

Grandpierre Attila

Megjelent az a könyv, ami bemutatja, mit jelentett őseink számára magyarnak lenni, mikortól számítható a magyarság, mi a köze a magyarságnak az emberré váláshoz, és miben áll az emberré válás legnagyobb titka. És ez mind nagyon időszerű kérdés és feladat a mai világban!

Közeleg a nemzet feltámadása!

Bakos Attila

Itt az ideje annak, hogy a kegyetlen szándékokat, s Trianont túlélő magyarok, urai és főszereplői legyenek ismét életünknek!

Közeleg a nemzet feltámadása!

Magyarnak lenni cselekvő részvétet jelent a test börtönébe zárt örök lélek iránt.
Magyar hagyományunk megértése lehetővé teszi az Isteni Mester szolgálatát, s ez a boldogság, a földi harmónia titka!
Mindennapi életünkbe mindaddig nem állhat be pozitív változás, míg tudatunkban az élet lényegéről alkotott fogalmak gyökeresen át nem alakulnak. Nem a valóban létező külső vagy belső ellenség veszélyezteti a magyar megmaradást, hanem az egyénekben a belső rend és arányérzék teljes hiánya! Nem elegendő csak túlélni, sikeresen részt venni a létért való anyagi küzdelemben, a magyar embernek megadatik a benső tudakozódás titokzatos képessége az önvaló és az Abszolút Igazság után.

A lelkét látó bölcs képes függetlenné válni a társadalmi környezettől, a politikai és gazdasági marketing hazugságaitól. Gyökeresen változtatnunk kell gondolkodásunkon a tekintetben, hogy mit tekintünk fontosnak és mit nem! Ha ez sikerül, Magyarország abban a pillanatban megszabadul az Antikrisztus hatásos félelemkeltésétől, és hízelkedésétől. Ez a mesterséges balsors meg akar minket bénítani, de mi szüntelenül járható és hatásos új utakat és irányokat lelhetünk fel, az örök magyar lélek ma is képes gyökeres megújulásra.

Liliom és holló - Az Árpád-ház kihalásától a mohácsi vészig

Új képes történelem

Csukovits Enikő

Liliom és holló: az Árpád-ház kihalása után trónra kerülő Anjouk és az ismeretlenség homályából az ország élére emelkedő Hunyadiak jelképe. Az 1301-1526 közötti több mint két évszázad uralkodóiról, dicső és szomorú eseményeiről, híres és névtelen alakjairól, máig fennmaradt és végérvényesen elpusztult alkotásairól szól ez a képes könyv. A magyar lovagkirályok: Nagy Lajos és a német-római császárrá koronázott Zsigmond koráról. A messze Dél-Itáliában vívott nápolyi háborúkból és a török ellen folytatott, egyre kilátástalanabb küzdelemről; Bécs meghódításáról.

Liliom és holló - Az Árpád-ház kihalásától a mohácsi vészig (könyv) író Csukovits Enikő

Ezokönyvek Keleverustól webáruház

Mágushagyományok 2.

tökéletesen olvasható, de elázott, hullámosak a lapok 

Avagy egy előző civilizáció nyelve, erkölcse, tudása

Palócz Mihály Lajos

A Mágushagyományok 2. kötetében azt nyomozzuk ki, hogy a világon fennmaradt vízözöntörténetek megtörtént eseményről szólnak-e, vagy esetleg egy előző civilizáció nevelési eszközei voltak azoknak a vad népeknek az erkölcsre szoktatására, akik még az emberáldozatok korában éltek. Ki szeretnénk deríteni, hogy ezek a mitológiák valóban megtörtént eseményen alapulnak vagy csak mesék, esetleg mélyebb tanítás rejtőzik bennük. Utánajárunk a tudósok által "SUMER"-nek nevezett ősnyelvnek, s igyekszünk bebizonyítani, hogy ez a nyelv nem más, mint a magyar, s hogy ezen a nyelven fogalmazták meg először a vízözöntörténeteket.

Rávilágítunk, hogy a mitológiák jelképrendszerei, fő neveinek jelentései, szójátékai ismeretlenek maradtak az azokat kutatók számára, mert ezek csak magyarul értelmezhetőek tökéletesen. Ahogy a vízözöntörténeteket feldolgozzuk, nyilvánvalóvá válik, hogy mindegyik egy közös alaptörténetre vezethetők vissza, amely olyan tudás MAG-okat tartalmaz, melyeket megalkotói rendkívül fontosnak tartottak a jövő nemzedékeinek a tudomására hozni. Hogy mik ezek a tudás MAG-ok? Ez a kötet reményeink szerint erre is kielégítő választ ad.

Mágushagyományok 2. (könyv) író Palócz Mihály Lajos

Magyar halottaskönyv

Bevezetés az életbe

Bíró Lajos

Egy egész sor halottaskönyv olvasható már magyarul. A Magyar Halottaskönyv írója Bíró Lajos a modern haláltabu ledöntéséhez azzal szeretne hozzájárulni, hogy az ősmagyar lélekhit és túlvilágismeret segítségével útmutatást nyújtson olvasóinak és enyhítse,(vagy meg is szüntesse) halálfélelmüket. Az utolsó földi utat minden embernek, minden magyarnak meg kell tennie egyszer. Így hát senki sem mondhatja, hogy ennek a könyvnek a tartalma őt nem érinti.

Magyar halottaskönyv (könyv) író Bíró Lajos

Ipolyi Arnold

Közel másfél évszázada annak, hogy Ipolyi Arnold: Magyar Mythológia című akadémikus stílusban íródott műve megjelent. A kutatók és az érdeklődők számára ma is kiváló forrásmunka, úgy a pogány magyarok ősvallása, mitológiája és azok vallási hite és szertartásai tekintetében.

A magyarok ősvallását keresve a szerző megalkotta a folklór-néprajz alapjait.

Magyar mythologia

Kandra Kabos

Kandra Kabos munkája méltó párja Ipolyi Arnold hasonló című művének. Széles körű kutató- és gyűjtőmunkája során a magyar mitológia alapjául a finn Kalevalát fogadta el, ám az ugor népek mondáinak részletes elemzésén túl figyelmet szentel a magyarság számára jelentős török hatásoknak is

A magyar hitregék könyvét veszi itt kézbe a szíves olvasó. Habár fogyatékosan, az ősök hitvallásának és szent meggyőződésének elveszett könyve került meg benne: de már mint szentírás, nem mint - regekönyv.
Az eredetit, ősi hitvallásunknak a nép ajkára bízott tisztes könyvét, ezeréves nemzeti viszontagságok lapokra, sőt sorokra széttépte. Szerte szállongó foszlányait összeszedegettem és szövétnekül szánta Géniuszunk elhomályosult világa felé. Összegyűjtöttem azokat teljes buzgalommal, hazafiúi lelkesedéssel, ha talán - nem is a kívánt sikerrel.
Nehéz egy munka, beismerem. Mert mit sem nehezebb írni, mint népies - és nem tudós - mythologiát és benne a hallgatásra kárhoztatott nemzeti szellemet megszólalásra bírni, miután annak egykoron bővizű forrása: a hagyomány részint, mondhatni, teljesen kiszáradt; részint oly egyvelegesen szivárkozik, hogy nem csupán gyűjtése ad gondot, hanem átszűrése jár még csak sok fáradsággal!

Magyar mythologia (könyv) író Kandra Kabos

Magyar népmese gyüjteménye

Gaál György

Gaál György 1847-ben megjelent három kötetes Magyar népmese gyűjteménye az első olyan minden igéynt kielégítő válogatás, mely úgy a mese mint a néphagyomány és néprajz iránt érdeklődők figyelmét felkeltheti, hiszen ez a monumentális összeállítás azóta sem jelent meg.

Kiadónk a három kötetet egy kötetben jelenteti meg, megtartva az akkori kor nyelvtani és helyesírási szokásait.

Magyar népmese gyüjteménye(könyv) írója Gaál György

Magyar ősmesék

Tündérek, táltosok, sárkányok

Bíró Lajos

Vámos Ferenc írta, hogy „a magyar mesekincsben egészen különös világ, gondolatrendszer, bölcselet szunnyad. A létnek, a világnak kozmikus víziója.” Vagyis: a mindenség magyar látomása, amely elsősorban nekünk, magyaroknak szól.

Magyar ősmesének a magyar alkotású, ősvallási tartalmú népmeséinket, „szent beszély”-einket nevezhetjük. Ezek többnyire a halhatatlanság és boldogság kereséséről szólnak: Tündér Ilona szerelmének, az ifjító életvizének és az életfa gyümölcsének megszerzéséről. Meséink alapjául a magyar ősvallás gyógyító és révülő bölcs táltosainak túlvilági úti élményei szolgálhattak. E mesék tehát nem kitalált történetek...

Meséink gyakran vándorútra indulással kezdődnek, emlékeztetve arra is, hogy vándorok vagyunk a Földön, melyen csak átmegyünk, keresve az igazi otthonunkat. E hosszú vándorút pedig mindig a Túlvilág valamely tartományába vezet: vagy az alvilágba, ahová a Gonosz legyőzésére indul a hős, a fogságban lévő Fények – és lelkek – kiszabadítására; vagy a magasságba, az égbe, a mennyei társ és a boldog Tündérhon megkeresésére.

Az igazi magyar mesékben az Ősforrás még tisztán látható, még nem homályosodott el, nem zavarodott össze. Ahogyan a magyar nyelv sem tartozik a Bábel utáni összezavarodás nyelvei közé - a magyar a teljesség, az Egy nyelve.

„A magyar ősmesékből sajátos, össze nem téveszthető lelkiség és szellemiség árad. E meséket olvasni, átélni felemelő, néha varázslatos élmény. Mese mint beavatás, a megismerés magyar útja - ez a mi sajátos utunk. Kiutat keresve a boldogtalanság világából a boldogság honába, a múlandóságból az örökkévalóságba...

„Több mint tíz évvel ezelőtt, miután elkezdtem foglalkozni a magyar népmesékkel, támadt az az ötletem, hogy jó lenne olyan meseválogatásokat közölni, amelyekben csak a magyar eredetű, legősibb népmeséink lennének összegyűjtve. 
Sorban azonosítottam ezeket a meséket az ókori forrásokból ismert szövegekkel. Így derült ki, hogy eredeti magyar népmeséink éppúgy délre, az ősi Kisázsiába, Sumérba, Ugaritba és Egyiptomba vezetnek, mint nyelvünk rokonsági kapcsolatai, és műveltségünk más emlékei. Meséink csodálatos módon több évezredes hagyományokat őriztek meg, egészen a huszadik századig.”

Bíró Lajos neve közismert a magyar őstörténet kutatók között. Könyvei nagy népszerűségnek örvendenek. Idén karácsonykor (2017) egy vadonatúj könyv érkezik, ami a magyar ősmese világát tárja fel.

*
Gyönyörű ősi meséink felragyogtatják bennünk a mennyei, a valóságos Élet fényét, és megmutatják még ma is az odavezető utat... Őrzik magukban a lényeget, a legfontosabb igazságokat!”

Magyar ősmesék (könyv) író Bíró Lajos

Tanulmányok és előadások

Bakay Kornél

Régész, őstörténész, tanszékvezető tanár. Apai ágon régi bácskai család sarja, anyai ágon kőszegi származású. A budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemen szerzett régészi és történelem tanári diplomát 1963-ban. í.ász/ó Cyula régészprofesszor közvetlen tanítványaként kezdte a pályáját, majd a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének lett a munkatársa (1965-1972).Ezt követően a Somogy megyei Múzeumi Szervezet megyei igazgatója (1972-1977), majd a kőszegi Városi Múzeum igazgatója (1977-2004).1996-tól a miskolci MBE Nagy Lajos Király Magánegyetem Történeti Tanszékének tanszékvezető tanára és díszdoktor professzora. Legfontosabb ásatásai: Somogyvár-Kupavár-hegy, Kőszeg városi védművek és várak, ipoly-menti temetők, szkíta, avar és magyar temetők.

Koppány Evangéliuma

Bakos Attila

Vajon milyen műveltség és hagyomány utolsó képviselője volt Koppány vezér, - a Vérszerződés rendelése szerint Géza fejedelem jogos és törvényes örököse. Kinek az igazsága győzte le és bélyegezte meg máig ható módon a magyar népet. Mi az oka ennek az ezeréves magyar Golgotának?

Kívülről nézve logikátlan árulások, tragédiák sora a magyar történelem. De, ne higgyük, hogy a rablók elégedettek vagy megtalálták, amit kerestek. Miként is találhatták volna meg, hiszen az igazi érték belül van. Nyugtalanul, háborgó szívvel ülnek elpusztított országainkban, félnek, mert nélkülünk már semmi nem olyan... 

Réső Ensel Sándor

A népszokások egybegyűjtése, régi óhajtása nemzeti irodalmunknak. A szokások, melyeket itt bemutatunk, nemzetünk szellemének kifejezései. Nyelvben, szokásban él a nemzet - mondja Kővári, s míg a nyelv, nemzeti irodalom művelése, életfeltétel; szintén az a nemzeti szokások ápolása, nemesítése; hazafiúi kötelesség ezeket kutatni, s ha viharok fenyegetik azt, fiatal nemzedéknek emlegetni, hogy öröksége gyanánt tekintse.

Cey-Bert Róbert Gyula

Az ókori keleti és nyugati civilizációk jelképeitől a lovaskulturájú hunok és magyarok jelképvilágáig

Mi a madzsar?

Magyar tudatú néptöredékek Ázsiában, Afrikában, Európában

Margittai Gábor

Sok ezer kilométerre a Kárpát-medencétől, Törökország, Kazakisztán, Egyiptom és Franciaország területén élnek olyan népcsoportok, akik évszázadok óta töretlenül hiszik, hogy ősapáik egykor Magyarország területéről származtak el, illetve a magyarsággal rokonságban állnak.

E veszélyeztetett, talán utolsó óráikat élő peremnépek már önmagukban, billenékeny helyzetüknél fogva is rászolgálnak a kisebbségi lét iránt érzékeny riporterek és az olvasók figyelmére.
Aki vállalja a keleti utazások kockázatait, s felkeresi őket sivatagi, sztyeppi, hegyvidéki - vagy délnyugaton kisvárosi - világukban, meghallgatja mondáikat, és átérzi zavart ragaszkodásukat, megértheti mit is jelent magyarnak lenni - megtudhatja "mi a madzsar".

 Kik ők? Mivel magyarázható apáról fiúra hagyományozódó kötődésük a magyarsághoz?
Margittai Gábor újságíró e kérdésekre kereste a választ - s miként rendkívül izgalmas kötete tanúsítja, meg is találta. Madzsarok, magyarábok és provence-i "magyarok" valószínűleg az oszmán rabszedés áldozatai - a kazakisztáni madjar törzs "felfedezése" azonban az őshazakutatással és Julianus volgai magyarjaival való kapcsolatot veti fel. Madzsarok, magyarábok, madjarok - ők a "legkülső magyarok", a legszélső gyűrű a "csángósodás" naprendszerében, akiket az eltávolodás, az elveszettség és a mégis-megmaradás metaforájaként értelmezhetünk.
A szerző két évet szánt arra, hogy felkeresse az "őshazájuktól", saját kultúrájuktól elszakadt népmaradékokat. S ahogy bejárta a törökországi Macarköytől Észak-Mezopotámián át a kazak pusztákig a fél világot, annyit tanult az emberekről, kisebbség és többség viszonyáról, gyógyíthatatlan

sebekről és nemzeti mítoszokról, mint sehol máshol a világon.

Természetesen sem a törökföldi "madzsarok", sem az afrikai "magyarábok", sem a kazakisztáni "madjarok", sem a modern provence-i városlakók nem ütnek el környezetüktől, ugyanolyan törökök, núbiaiak, délfranciák vagy kazakok, mint akárki más a körzetükben. Ugyanolyan a tárgyi kultúrájuk, ugyanazok a dalaik, ugyanolyan a bőrszínűk - az azonosságtudatuk azonban gyötrően és megmagyarázhatatlanul más. Talán mindössze egyetlen árnyalatban, de különböznek környezetüktől. Mégis befogadó közegükkel együtt sodorhatja el őket a történelem - akár hajdan a mongol birodalomba erőltetett volgai magyarságot. 

Mi a madzsar? (könyv) író Margittai Gábor

Régmúlt idők lovairól másképp, máshogy, magyar szemmel

Madocsai András

Ezen kiadványt a régmúlt idő lovairól másképp, máshogy, de magyar szemmel néző, érző, és gondolkodó olvasóinknak ajánljuk, akik ennek a könyvnek az elolvasása után remélhetőleg jobban megbecsülik és értékelik majd az ősi világnak ezeket a rejtett kincseit, a mokány kis lovakat, amelyek nem nyertek világversenyeket, nem voltak tenyésztési kiállítások díszei, csak csendben, rejtetten éltek, élik szerény kis életüket a gazdáik körül, vagy éppen a ménesükben, szerte a világban.

Nepáli rokonaink a Magarok és a Gurungok

Dr. Pázmány Péter

A Himalájában annak a két népnek a mundennapjait dokumentáltam le, akiket Kőrösi Csoma Sándor szeretett volna megtalálni. Nepálban középkori viszonyok között élnek a magarok és a gurungok. Leírom a két nép életét, torténelmét, legendáit, ünnepeit.

Nepáli rokonaink a Magarok és a Gurungok (könyv) író Dr. Pázmány Péter

Nepáli rokonaink a Tamangok, a Raik, a Limbuk és a Lepchák

Dr. Pázmány Péter

Két éve a magar nép életének ledokumentálására utaztam el Nepálba. Mikor már csak néhány nap volt hátra a kutatásra szánt időmből, jöttem rá arra, hogy a magarok mellett a gurungok is a rokonaink. E két nép életéről, szokásairól született meg az előző könyvem. Mikor vége lett a kutatómunkámnak, már tudtam, - és ezért tértem vissza az ő életüket is ledokumentálni - hogy még él 4-5 nép Nepálban, akik szintén ugyanarról a vidékről érkeztek jelenlegi lakhelyükre, ahonnan a magarok ill. ahol nekünk magyaroknak is az őshazánk volt. Tudtam, hogy hasonló a névalkotásuk, rettenthetetlen harcosok, fegyverük az íj, lovas népek, főzik és isszák a pálinkát, földbe temetkeznek, sámánjaik vannak és nekik is mondoloid típusú arcuk van, mint a magaroknak. A székely házakhoz hasonlóan a házak tetejét díszítő egyenlőszárú keresztek és "Bábel tornya" legenda lepcha változatának megismerése már csak "hab volt a tortán"...

Nepáli rokonaink a Tamangok, a Raik, a Limbuk és a Lepchák (könyv) író  Dr. Pázmány Péter

Nyelvek háborúja

Szemerey István

Az emberiség elérkezett ahhoz a ponthoz, ahonnan vissza kell fordulni, mert ebben a formában előre menni egyet jelent a Föld elpusztításával. Az előző két és fél évezred a latin nyelvű népek és a latin nyelvet (annak nyelvtanát, struktúráját, gondolatiságát) átvevő országok megerősödését hozta, ezáltal pedig az egységtől való elszakadást és rossz irány kijelölését érte el. Ez többek között annak köszönhető, hogy az anyanyelv mint szoftver születésünk után beprogramozza a számítógépet, az agyunkat, az élő hardvert. Így áttételesen a nyelvek is szerephez jutottak ebben az emberiséget formáló harcban.
A magyar az utolsó nyelv legalábbis Európában az egységet hirdető, a másikat tisztelő, mellérendelő nyelvek közül, amely fennmaradt, hogy ezt a szellemiséget továbbadhassa. Hiába az ellentábor nagy hangja, a magyar ősi kódnyelv, amely kihalt nyelvek sokaságával rokon. Ezt nem szégyellni kell, hanem büszkének lenni rá. Ha megpiszkáljuk ezt a mélyen rejtőző tudást, rögtön más arcát mutatja a történelem, máshogyan tekintünk az elmúlt évezredekre, és nem utolsó sorban máshogyan értelmezzük Jézus utolsó szavait is. Ennek a szellemiségnek állít emléket e könyv.

Nyelvek háborúja (könyv) író Szemerey István 

Tordai Vilmos

Nincs nép, amelynek történelmében, folklorisztikájában, hagyományaiban, vallásában, irodalmában és társadalmi megnyilvánulásaiban kezdettől fogva bőségesen ne találnánk oly gondolatokat, megfigyeléseket, sőt gyakorlati élményeket, amelyek a természetnek és az emberi léleknek bizonyos ismeretlen, misztikus hátteréről lebbentik fel egy-egy pillanatra a fátylat és amelyekből, az elvont vallásos okoskodásokkal mintegy párhuzamosan, konkrétabb fogalmak és meglátások alakultak ki a halhatatlanságról és a túlvilági életről.

A magyar rovás/írás tündérkönyve

Feleky Erzsébet, Gyenes József

A hun-székely-magyar rovásírás rengeteg titkára derít fényt e Tündérkönyv szerzőhármasa: a kutató vegyészmérnök, az ihlető, sugalmazó székely asszony, és az ötletgazdag rajztanár. Ők nem csak nézik, de látják és láttatják is a magyar írást, mint az emberiség egyik ősi írását.

Őseink fényvallása

Az ősmagyarok Tűz- és Naptisztelete

Bíró Lajos

A mennyei mindig élettámogató, az alvilági mindig életellenes. Csodaszarvasunk poláris ellentéte az égitesteket elrabló, a világot elsötétítő, emberölő sárkánynak. A magyarság, amíg hű volt, hű lehetett ősvallásához, a Fényt követte és az életet óvta, tisztelte. Amikor a regösök megidézték a Csodaszarvast, vele a fénylő Istent idézték meg, és égi áldást, bőséget és legfőképpen szerelmet hoztak Vele a földieknek.

A Csodaszarvas-mítosz egyik ősrégi szellemi kincsünk, és a regösénekekkel együtt fényvallásunk gyönyörű szép emléke... A Csodaszarvas magát Phanészt, az életteremtő fény- szerelemistent testesíti meg. Ő a megszabadulást, bőséget nyújtó, szerelemmel és tudással teljessé tévő Abszolútum, a Fényvilág, az Örökkévalóság („Aion”) küldötte, földi „avatar”ja. Ő ismeri az égi Utat, mely visszavezet eredeti hazánkba, a Boldogok Szigetére, ahol örök tündérmulatság zajlik, menyegző és lakoma az isteni kertben...
*
A kötet TARTALMA:

• I. Bevezetés:
A fény metafizikája - Nap-népek és Hold-népek - A Nap-vallás eredete - A magyar ősvallásról - A sötétség hatalma alatt

• II. Fényvallásunk nyelvi emlékei:
Isten szavunkról - Az Egy és az Ég - Az „Alku” és az Ég - A fény és a hang (A teremtő Magyar Ige) - A rejtelmes Szem - Ré és a Regölés - Látás és Létezés - Nap, kerék és köldök - Phanész, a Fény és a Nap - Pír és az Élet Heve - A „Vir”, Világosság és Valóság - A Tűz, a Tudás és a Sas - Az Íz, az ész és az izzás

• III. Fénykirályok, Fehérvárak és Nap-templomok:
Ménrót és a tűzimádás eredete - A Kende és a Gyula - A Kör népe és Boldogasszony egyházai - Fehérvár és a Fehér Sziget ősmítosza - A fehér ló; A székelyek totemállata és a szkíta eredet, A honfoglaló fehér ló, Táltosok és tündérek paripája

• IV. A sötétség és a világosság küzdelme: 
Az ősmagyarok dualisztikus világlépe és vallása - Tündöklő Tündérország - A Vasorrú Bába és a sárkányok országa - A Szent László-legendáról

• V. Ókori nyomok, párhuzamok:
A Mithrasz-misztériumáról - Máni és a mandeusok fényvallása - A Fény köve és a piramis - A mágusok törzse 

• VI. A Felkelő Nap és a Hajnalkert:
A Felkelő Nap köszöntése - A fénymadarak és a szárnyas Nap - Él, a szárnyas Napisten, Jézus Atyja - A hajnal-istennő és a táltos-hős - A Hajnalkert

• VII. A táltoshagyományok:
A világosság fája - A Déli Baba és a táltos-álom - A Tejtó és a táltosok itala - A Nap-isten bűvös körei - A táltos, a fény harcosa - A feltámadás misztériuma

• VIII. További néphagyományok:
Népművészet és népi építészet - Szvasztika és csillag - A Nap tükre - A „fehérek” országa és a fehér gyász - Újtűz, tűzünnep és tűzvarázs; Az eleven tűz, A magyar szent tűz-gyújtás, A tűzzel keresztelés és a halhatatlanság, A Nap és a tűz nagy táltos-ünnepe, A gyógyító tűz, A tűzhely az ősök lakhelye, Tűz és szerelem, Jó fát tenni a tűzre, A tüzes víz, Tűz és ítélet

• IX. Csodaszarvas és Aranybárány:
A táltos totemekről - A regösök és a regösének - A teremtés éneke - A Csodaszarvas-kultusz eredete - Hová vezet a Csodaszarvas? Phanész és a pénz - Fényvallásunk lényege

*
A magyarság küldetése volt eredetileg a mennyei lehozása a földre, a Fényvilág képviselete, ami az irgalmasságban, együttérzésben és szeretetben fejeződött ki, és ez Jézus, Buddha és Mani tanainak lényegével is azonos...

Őseink fényvallása (könyv) író Bíró Lajos

Piliscsillag, Napcsillag - A Piliskutatás alapkönyve - II. Bővített, átdolgozott kiadás

Gönczi Tamás

Megjelent Piliscsillag, Napcsillag címmel szakrális kultuszhelyünkkel, a Pilissel, a Pilis titkaival kapcsolatban a piliskutatás alapkönyve.

Nyugodtan tekinthető a már korábban megjelent kötetnek egy bővített és közvetlen folytatásának, annak egy jóval átfogóbb, de szemléletében teljesen hasonló újjászületésének.

Piliscsillag, Napcsillag(könyv) író Gönczi Tamás

Irodalmi értéktár diákoknak

 Lengyel Dénes

A honfoglalástól, Hunor és Magor nevezetes szarvasvadászatától Mátyás király rejtélyes haláláig szinte a teljes magyar történelmet felöleli Lengyel Dénes mondagyűjteményének első kötete. Sikerrel megőrizte a krónikákban, kódexekben s a néphagyományban megörökített mondák, legendák báját, bölcsességét, nyelvi zamatát. A bőséges jegyzetanyag, forrásgyűjtemény, ábrák, képek, metszetek még közelebb hozzák a kíváncsi olvasókhoz a rég letűnt évszázadokat. Történelmi azonosságtudatunk kitűnő fejlesztője a kötet olvasása. Lengyel Dénes mondagyűjteményeit iskolás generációk sora forgatta már eddig is sok haszonnal.

Táltosok titkos tanítása

Bognár László

Mágus-táltosaink magyar nyelvüket szentként tisztelték, égi eredetűnek tekintették, és úgy gondolták, hogy amíg a magyar nyelv fönnáll, addig a táltosok szent tudása is megmarad.
Az ősi táltosok tudástöredékét a fűvel-fával gyógyító javasasszonyok, az asztrológiai ismereteket tudó alföldi pásztorok örökölték, termékenység-rítusaik pedig a nép hagyományává váltak. Ők lettek a táltosok letéteményesei, falusi életünk gyógyítói és csodatévő-természetgyógyász öregjei, akik a tudást ma is Istentől kapják