A magyar szakrális őstörténet feltárása

Bakos Attila

A Magyar Szakrális Őstörténet feltárása és az egyéni önmegvalósítás módszereinek ismertetése, nemzeti nyelvünk és szimbólumvilágunk transzcendentális értelmezésén keresztül.
Megfoghatatlan ellenfelünk még arra sem becsül bennünket, hogy nyíltan hadat üzenjen nekünk. Ehelyett a szabadságát vesztett megmaradt Magyarországnak a stabilitás illúzióját és a közelgő minden halandóra kiterjedt jólét ábrándját kínálgatja az álarcos modern világ, amely valójában a létért való alattomos küzdelem helye.

Az anyagi testbe börtönzött emberi lény stratégiailag legfontosabb szerve az elme. Ezt tudják az isteni mesterek, és a világ felkapaszkodott démonikus urai, történelmi, politikai, gazdasági szemfényvesztői egyaránt. Ádáz küzdelem folyik az emberi tudat birtoklásáért. 

A magyar sámánizmus - A táltos

Róheim Géza

Róheim Géza jártas volt a vallástörténetben, a folklorisztikában csakúgy, mint az etnológiában. Számtalan tanulmánya jelent meg a Magyar Néprajzi Társaság folyóiratában az Ethnográphiában Adalékok a magyar néphithez I. és II címen.

„1925-ben tettem közzé egy összehasonlító tanulmányt a magyar népi hiedelmekről. Az első fejezet a táltosról, avagy a férfi varázslóról szól. Meg kell először is értenünk, hogy a magyar népszokások és hiedelmek zömét a mai magyarság földrajzi helyzete határozza meg. Németül, szláv nyelvekben vagy románul beszelő népektől körülvéve, a magyar folklór valószínűleg európai – azaz a magyarok átvevői ezeknek a szokásoknak és hiedelmeknek, a legtöbbjük tehát nem tőlük származik.

A táltos tudománya viszont kivétel. A fent idézett könyvben kimutattam, hogy itt tulajdonképpen az európai folklórba beágyazott szibériai sámánizmussal állunk szemben.

A táltosnak ezt az értelmezését Solymossy is megismételte, aki azonban nem találta szükségesnek, hogy idézze azt a könyvet, amelyet áttanulmányozott. Azóta sok új adatot közöltek erről a témáról, és jelenlegi célom az, hogy ezeket is felhasználva, mind a tisztán antropológiai, mind a pszichoanalitikus látószögből elemezzem az egész helyzetet. Ez a tanulmány kísérlet arra is, hogy felmutassam a sámánizmus más lehetséges maradványait a magyar folklórban.”­– írja tanulmánya bevezetőjeként maga a szerző.

A magyar sámánizmus - A táltos (könyv) író Róheim Géza

A magyar tündérvallás

Bíró Lajos

Ősvallásunk tündérei a tündöklő égi Tündérország titokzatos és jóságos követei, a magyarok egykori angyalai. Mondáink szólnak a tündérek csodálatos aranykoráról, mely az emberi természet megromlása miatt tűnt el...

A kutató-író Bíró Lajos bemutatja valaha-volt tündérvallásunk emlékeit, tündérhitünk párhuzamait és részletesen elemzi a tündérmulatság beavatási misztériumát is.

A magyar tündérvallás könyv az első monográfia, ami erről a témáról megszületett, egy igazi különlegesség tehát. Mint a kötetben írja:
"Könyvem azoknak ajánlom, akik keresik még a világból kiveszőben levő csodát, látomást és extázist; azoknak, akik még hisznek az isteni Lélekben és az Ő titokzatos Országában."

A magyar tündérvallás (könyv) író Bíró Lajos

Atilla kódex

A LEGÁTFOGÓBB TÖRTÉNELMI FORRÁSGYŰJTEMÉNY ATILLA KIRÁLYUNKRÓL

Szerk: Kosdy Tamás

A Kárpát-medencei magyarság történelme - az iskolai tankönyvekkel ellentétben - nem 895-ben kezdődik és Árpád fejedelem (+907) nem az ország alapítója, hanem újraszervezője. A 6. században a Kárpátokba jött avaroknak nevezett fehér hun törzsek, akiknek maradékai az Árpádi magyarsággal később egybeolvadt, egy még korábbi birodalom, a 4-5. századi hun birodalom örökségét vették át és védelmezték tovább. Ez az örökség pedig azokhoz az Ázsiából nyugatra jött hunokhoz kötődik, akik olyan nagy fejedelmeket adtak mint Oktár, Rua, Uldin vagy Bendegúz. De mindegyik közül a legnagyobb és a világtörténelem egyik leghatalmasabb alakja Atilla volt, akinek két óceánig ért uralkodó keze. A jelen kötet a Kárpát-medencei magyarság első királyának korát és életét mutatja be antik tanulmányok és források segítségével.

A kötetet szerkeszette: Kozsdi Tamás

A KÖTET TARTALMA:

Baráthosi Balogh Benedek: A hunok három világbirodalma (1930)
Thierry Amadé: I. kötet: Attila, II-III. kötet: Attila fiai és története a magyarok Európába telepedéséig, Fordította: Szabó Károly (1865)
Fessler Ignácz: Attila, vagy is a régi magyarok első vezérének ditsőséges viselt dolgai (1811)

A HUN KORT TÁRGYALÓ ÁLTALÁNOS FORRÁSOK

Szekér Joakim Alajos: A hunnusok Európában (1808)
Aranyosrákosi Székely Sándor: A hunok birodalma Erdélyben (1845)
Szász Béla: Attila korának eseményei (1943) – Kivonat: Kozsdi Tamás
Közhasznú Esméretek Tára: Attila címszó (1831)
Elek Oszkár: Attila az olasz hagyományban (1913)

ATILLA SZÉKHELYÉRE ÉS SÍRJÁRA VONATKOZÓ TANULMÁNYOK

Salamon Ferenc: Hol volt Attila főszállása? (1881)
Szeremlei Samu: Atilla székhelye Hódmezővásárhely határában volt (1899)
Révész Imre: Etel laka, vagyis Attila hun király birodalmi székhelye (1859)
Réső Ensel Sándor: Attila sírja (1863)
Kozsdi Tamás: Az Atilla kutatás tegnap, ma és holnap… (2018)

Atilla kódex (könyv)  Kosdy Tamás 

Az égig érő fa

Szellemi tanítások a magyar népmesékben 1.

Pressing Lajos

A szerző meseelemzései újszerű, izgalmas megvilágításba helyezik gyermekkorunk kedvelt népmeséit. Megmutatják, hogy a mesék mélyebb értelme rólunk, saját életünkről szól. Mi vagyunk a hős királyfi, aki szembenéz a kihívásokkal és hetedhét országon át, mindenféle veszéllyel megküzd, hogy elnyerje a királylány kezét, megszerezze az aranyalmát, vagy visszahozza a Napot és a Holdat, amit a sárkány elrabolt az égről. Saját tudatunk mélyén található meg az a mitikus tér és mindazok a csodálatos dolgok is, melyek közegében a mese cselekménye játszódik. E könyv segítségével fölfedezhetjük a népmesék mélyén húzódó személyes és spirituális vonatkozásokat, s megtanulhatjuk, hogyan alakítsuk át ezen keresztül saját életünket is... egy mesévé!

Az égig érő fa (könyv) író Pressing Lajos

Az Élet vize

Szellemi tanítások a magyar népmesékben 2.

Pressing Lajos

A meseelemzések 2. kötete olyan népmeséket dolgoz fel, amelyek a női spiritualitásról, a szellemi gyakorlásról és a tudatállapot változásokról tartalmaznak fontos tanításokat. A magyar népmesék a maguk rejtett, szimbolikus nyelvén a nyugati kultúrába való beilleszkedés során is megőrizték az Anyaistennőre, a természetben munkáló magasabb erőkre és a női szellemi energiákra vonatkozó ősi tudást. A kötet megnyitja az olvasó számára a tündérvilágba vezető belső utat, s nőket és férfiakat egyaránt hozzásegít ahhoz, hogy megtalálják a kapcsolatot saját női oldaluk mélységeivel. Ez az a forrás, melyből az élet vize által jelképezett életenergia, inspiráció, bölcsesség és megújulási képesség fakad

Az Élet vize (könyv) író Pressing Lajos

Az ősi magyar hitvilág

jó állapotú antikvár példány 1971-es kiadás

Válogatás a magyar mitológiával foglalkozó XVIII-XIX. századi művekből

Diószegi Vilmos

Az ősi magyar hitvilág (könyv) szerkesztette Diószegi Vilmos

Ezokönyvek Keleverustól webáruház

Az ősmagyar mitológia sumir és ural-altáji öröksége

Dr. Varga Zsigmond

Immár ezer éve is elmúlt, hogy abban a tudatban vagyunk, hogy ismerjük a magyarság eredetét és történetét és mindezt az őstörténeti kutatásokkal igazoljuk. Megkeresve a rokon népeket, megismerve azok ősvallási elemeit, a sámánizmushoz kapcsolódó szokásaikat és mindazt, ahogy a magyarság is évszázadokkal ezelőtt élhetett. Büszkeség töltött el mindannyiunkat, hogy megőriztük hagyományainkat, ismertük ősvallásunkat, tudva azt, hogy kik vagyunk, honnan jöttünk és hová tartunk.
Dr. Varga Zsigmond hatalmas kutatómunkát folytatva igazolja az ősmagyar mitológia sumir és ural-altáji örökségét, felsorakoztatva az égkultuszokat, a sámánizmus tanításait, az őshaza kérdését és még számtalan fontos kérdést, melyre tudományos értékű módon válaszol.
A könyv az 1956-ban megjelent mű alapján készült.

Az ősmagyar mitológia sumir és ural-altáji öröksége (könyv) író Dr. Varga Zsigmond

HARANGOZÓ IMRE - KŐVÁRI RÉKA

"Nehéz gondolatokkal forgattam lassan kerekké, egésszé váló kötetünk imádságait, énekszövegeit és a dallamok lejegyzéseit. Röviden, tömören és pontosan meg kellene határoznom, és le kellene írnom, hogy mit is jelent, milyen szereppel bír a moldvai csángó-magyarok közössége számára az imádság, az Istennel folytatott személyes és közösségi párbeszéd. Van-e valamilyen érzékelhető szerepe vallásuk és nyelvük fönnmaradásában?"

Fába faragva a történelmi Magyarország címerei a Magyar Nemzeti Könyvtárban.

Háromnyelvű kiadás

Egy nemzet történelmét, a nemzetek közösségében betöltött szerepét, az ott élt illetve élő emberek hitének és tudásának értékét és hitelét a ma rendelkezésre álló források sokasága segíti, vagy célzatosan homályosítja. A címertan produktumai mindig hitelesek. Makacsul tiszta tükrei a kornak és a korokon át ívelő időnek. Kutatónak és érdeklődőnek kínálja a tiszta forrást, hogy annak mentén elindulhasson, reális ismeretekre jusson, saját véleményét formálja. Az Országos Széchenyi Könyvtár dísztermének állandó kiállítási tárgyai a történelmi Magyarország 64 vármegyéjének fába faragott címerei.
E címerek fotóit mutatja be a könyv, címertan i elemzéssel, Sándor János fafaragó alkotóművész életrajzával, exluzív formátumban, három nyelven.
Nemzeti történelmünk ismeretanyagát gazdagító, tudatformáló, az igaz nemzeti kultúrát is megjelenítő, könyvespolcokra való, valamint tartalmas ajándékként is ajánlott könyvpiaci kuriozum.

Fába faragva A történelmi Magyarország címerei a Magyar Nemzeti Könyvtárban.

Ezokönyvek Keleverustól webáruház

Hun és magyar mondák

Gaál Mózes

Az erdélyi származású Gaál Mózes (1836–1936) az áthagyományozott mondai töredékek és történelmi, művelődéstörténeti tények valamint a krónikák és gesták tiszteletben tartása mellett írói szabadsággal ismerteti a magyar mitológiát. A majd félszáz történet időrendben halad a történelmi korral, a teremtésmondáktól a hunok adomáin és hőstörténetein át varázslatos meseszál vezet egészen a honfoglalás koráig, Géza fejedelem időszakáig. Az írói hitvallás nemes küldetésre vall: „Avatag írások, nagy-régi időkből, melyek krónikás szárazsággal elmondják a hun-magyar hőskor történeteit, kezébe nem kerülnek az ifjúságnak… (…) Megfesteni képét nagy-régi időknek, melyekre világot a históriának fáklyája ingyen sem vet; összerakosgatni a töredékeket igazságos kézzel és becsületes hűséggel: íme ez volt a szándékom.”

Hun és magyar mondák (könyv) író Gaál Mózes

Kelta magyarok, magyar kelták

Timaru-Kast Sándor

A kilencvenes években, amikor elkezdték a jelenleg a világban beszélt nyelveket elemezni aszerint, hogy miképpen lehet hatékony számítógépes fordítóprogramokat írni, szinte heurisztikus volt a felismerés, hogy csupán két olyan nyelv van a világban melynek gyökrendszere megegyezik a magyarral, ez pedig az ujgur és az ír nyelv.

Ezzel egyidejűleg észak-olaszországi (lombardiai) nyelvész-kutatók megállapították hogy a korábban kihaltnak vélt lombardiai etruszk nyelv valójában nagyon is élő, és ugyanaz, amit ma magyarnak nevezünk. Ugyanezen kutatók egyben el is temették az úgynevezett finnugor elméletet, és a magyar nyelvet áthelyezték a kelta nyelvek sorába.

Kelta magyarok, magyar kelták

Királygyilkosságok

jó állapotú antikvár

Hogyan haltak meg a magyar királyok?

Grandpierre K. Endre

A Királygyilkosságok legendás könyv páratlan népszerűségét minden bizonnyal egyedülállóan izgalmas témájának és pártatlan módszerének köszönheti: matematikai vizsgálattal tárja fel a magyar királyok végzetét. Ki gondolná, hogy a számok beszélni tudnak? Márpedig a táblázatokból kitűnik: az Árpád-házi királyok átlagos uralkodási időtartama égbekiáltóan rövidebb, mint a vegyesházi uralkodóké, és még inkább, mint a Habsburgoké. 12 Árpád-házi királyunk halt meg harmincadik életéve körül. Amíg a 16 Habsburg uralkodó fele érte meg a 60 éves életkort, addig a 23 Árpád-házi királyból 22-nek ez nem sikerült! A 60 éves kortól elmaradó évek száma a Habsburg-uralkodók esetében együttvéve 26 év, az Árpád-házi királyoknál viszont 518 év! A történelmi dokumentumok bizonyítják: Árpád-házi magyar királyokat hol a vadkan, hol trónszékük, hol méreg ölte meg, hol áruló főurak gyilkolták le őket. Mátyás királyt és Szapolyai Jánost megmérgezték, II. Lajost megölték – a kordokumentumok vallanak a történelmi előítéleteket a matematika fényében leleplező vizsgálat alatt. 

Királygyilkosságok (könyv) író Grandpierre K. Endre

Ezokönyvek Keleverustól webáruház

Grandpierre Attila

Megjelent az a könyv, ami bemutatja, mit jelentett őseink számára magyarnak lenni, mikortól számítható a magyarság, mi a köze a magyarságnak az emberré váláshoz, és miben áll az emberré válás legnagyobb titka. És ez mind nagyon időszerű kérdés és feladat a mai világban!

Közeleg a nemzet feltámadása!

Bakos Attila

Itt az ideje annak, hogy a kegyetlen szándékokat, s Trianont túlélő magyarok, urai és főszereplői legyenek ismét életünknek!

Közeleg a nemzet feltámadása!

Magyarnak lenni cselekvő részvétet jelent a test börtönébe zárt örök lélek iránt.
Magyar hagyományunk megértése lehetővé teszi az Isteni Mester szolgálatát, s ez a boldogság, a földi harmónia titka!
Mindennapi életünkbe mindaddig nem állhat be pozitív változás, míg tudatunkban az élet lényegéről alkotott fogalmak gyökeresen át nem alakulnak. Nem a valóban létező külső vagy belső ellenség veszélyezteti a magyar megmaradást, hanem az egyénekben a belső rend és arányérzék teljes hiánya! Nem elegendő csak túlélni, sikeresen részt venni a létért való anyagi küzdelemben, a magyar embernek megadatik a benső tudakozódás titokzatos képessége az önvaló és az Abszolút Igazság után.

A lelkét látó bölcs képes függetlenné válni a társadalmi környezettől, a politikai és gazdasági marketing hazugságaitól. Gyökeresen változtatnunk kell gondolkodásunkon a tekintetben, hogy mit tekintünk fontosnak és mit nem! Ha ez sikerül, Magyarország abban a pillanatban megszabadul az Antikrisztus hatásos félelemkeltésétől, és hízelkedésétől. Ez a mesterséges balsors meg akar minket bénítani, de mi szüntelenül járható és hatásos új utakat és irányokat lelhetünk fel, az örök magyar lélek ma is képes gyökeres megújulásra.

Magyar ősmesék

Tündérek, táltosok, sárkányok

Bíró Lajos

Vámos Ferenc írta, hogy „a magyar mesekincsben egészen különös világ, gondolatrendszer, bölcselet szunnyad. A létnek, a világnak kozmikus víziója.” Vagyis: a mindenség magyar látomása, amely elsősorban nekünk, magyaroknak szól.

Magyar ősmesének a magyar alkotású, ősvallási tartalmú népmeséinket, „szent beszély”-einket nevezhetjük. Ezek többnyire a halhatatlanság és boldogság kereséséről szólnak: Tündér Ilona szerelmének, az ifjító életvizének és az életfa gyümölcsének megszerzéséről. Meséink alapjául a magyar ősvallás gyógyító és révülő bölcs táltosainak túlvilági úti élményei szolgálhattak. E mesék tehát nem kitalált történetek...

Meséink gyakran vándorútra indulással kezdődnek, emlékeztetve arra is, hogy vándorok vagyunk a Földön, melyen csak átmegyünk, keresve az igazi otthonunkat. E hosszú vándorút pedig mindig a Túlvilág valamely tartományába vezet: vagy az alvilágba, ahová a Gonosz legyőzésére indul a hős, a fogságban lévő Fények – és lelkek – kiszabadítására; vagy a magasságba, az égbe, a mennyei társ és a boldog Tündérhon megkeresésére.

Az igazi magyar mesékben az Ősforrás még tisztán látható, még nem homályosodott el, nem zavarodott össze. Ahogyan a magyar nyelv sem tartozik a Bábel utáni összezavarodás nyelvei közé - a magyar a teljesség, az Egy nyelve.

„A magyar ősmesékből sajátos, össze nem téveszthető lelkiség és szellemiség árad. E meséket olvasni, átélni felemelő, néha varázslatos élmény. Mese mint beavatás, a megismerés magyar útja - ez a mi sajátos utunk. Kiutat keresve a boldogtalanság világából a boldogság honába, a múlandóságból az örökkévalóságba...

„Több mint tíz évvel ezelőtt, miután elkezdtem foglalkozni a magyar népmesékkel, támadt az az ötletem, hogy jó lenne olyan meseválogatásokat közölni, amelyekben csak a magyar eredetű, legősibb népmeséink lennének összegyűjtve. 
Sorban azonosítottam ezeket a meséket az ókori forrásokból ismert szövegekkel. Így derült ki, hogy eredeti magyar népmeséink éppúgy délre, az ősi Kisázsiába, Sumérba, Ugaritba és Egyiptomba vezetnek, mint nyelvünk rokonsági kapcsolatai, és műveltségünk más emlékei. Meséink csodálatos módon több évezredes hagyományokat őriztek meg, egészen a huszadik századig.”

Bíró Lajos neve közismert a magyar őstörténet kutatók között. Könyvei nagy népszerűségnek örvendenek. Idén karácsonykor (2017) egy vadonatúj könyv érkezik, ami a magyar ősmese világát tárja fel.

*
Gyönyörű ősi meséink felragyogtatják bennünk a mennyei, a valóságos Élet fényét, és megmutatják még ma is az odavezető utat... Őrzik magukban a lényeget, a legfontosabb igazságokat!”

Magyar ősmesék (könyv) író Bíró Lajos

Koppány Evangéliuma

Bakos Attila

Vajon milyen műveltség és hagyomány utolsó képviselője volt Koppány vezér, - a Vérszerződés rendelése szerint Géza fejedelem jogos és törvényes örököse. Kinek az igazsága győzte le és bélyegezte meg máig ható módon a magyar népet. Mi az oka ennek az ezeréves magyar Golgotának?

Kívülről nézve logikátlan árulások, tragédiák sora a magyar történelem. De, ne higgyük, hogy a rablók elégedettek vagy megtalálták, amit kerestek. Miként is találhatták volna meg, hiszen az igazi érték belül van. Nyugtalanul, háborgó szívvel ülnek elpusztított országainkban, félnek, mert nélkülünk már semmi nem olyan... 

Réső Ensel Sándor

A népszokások egybegyűjtése, régi óhajtása nemzeti irodalmunknak. A szokások, melyeket itt bemutatunk, nemzetünk szellemének kifejezései. Nyelvben, szokásban él a nemzet - mondja Kővári, s míg a nyelv, nemzeti irodalom művelése, életfeltétel; szintén az a nemzeti szokások ápolása, nemesítése; hazafiúi kötelesség ezeket kutatni, s ha viharok fenyegetik azt, fiatal nemzedéknek emlegetni, hogy öröksége gyanánt tekintse.

Mi a madzsar?

Magyar tudatú néptöredékek Ázsiában, Afrikában, Európában

Margittai Gábor

Sok ezer kilométerre a Kárpát-medencétől, Törökország, Kazakisztán, Egyiptom és Franciaország területén élnek olyan népcsoportok, akik évszázadok óta töretlenül hiszik, hogy ősapáik egykor Magyarország területéről származtak el, illetve a magyarsággal rokonságban állnak.

E veszélyeztetett, talán utolsó óráikat élő peremnépek már önmagukban, billenékeny helyzetüknél fogva is rászolgálnak a kisebbségi lét iránt érzékeny riporterek és az olvasók figyelmére.
Aki vállalja a keleti utazások kockázatait, s felkeresi őket sivatagi, sztyeppi, hegyvidéki - vagy délnyugaton kisvárosi - világukban, meghallgatja mondáikat, és átérzi zavart ragaszkodásukat, megértheti mit is jelent magyarnak lenni - megtudhatja "mi a madzsar".

 Kik ők? Mivel magyarázható apáról fiúra hagyományozódó kötődésük a magyarsághoz?
Margittai Gábor újságíró e kérdésekre kereste a választ - s miként rendkívül izgalmas kötete tanúsítja, meg is találta. Madzsarok, magyarábok és provence-i "magyarok" valószínűleg az oszmán rabszedés áldozatai - a kazakisztáni madjar törzs "felfedezése" azonban az őshazakutatással és Julianus volgai magyarjaival való kapcsolatot veti fel. Madzsarok, magyarábok, madjarok - ők a "legkülső magyarok", a legszélső gyűrű a "csángósodás" naprendszerében, akiket az eltávolodás, az elveszettség és a mégis-megmaradás metaforájaként értelmezhetünk.
A szerző két évet szánt arra, hogy felkeresse az "őshazájuktól", saját kultúrájuktól elszakadt népmaradékokat. S ahogy bejárta a törökországi Macarköytől Észak-Mezopotámián át a kazak pusztákig a fél világot, annyit tanult az emberekről, kisebbség és többség viszonyáról, gyógyíthatatlan

sebekről és nemzeti mítoszokról, mint sehol máshol a világon.

Természetesen sem a törökföldi "madzsarok", sem az afrikai "magyarábok", sem a kazakisztáni "madjarok", sem a modern provence-i városlakók nem ütnek el környezetüktől, ugyanolyan törökök, núbiaiak, délfranciák vagy kazakok, mint akárki más a körzetükben. Ugyanolyan a tárgyi kultúrájuk, ugyanazok a dalaik, ugyanolyan a bőrszínűk - az azonosságtudatuk azonban gyötrően és megmagyarázhatatlanul más. Talán mindössze egyetlen árnyalatban, de különböznek környezetüktől. Mégis befogadó közegükkel együtt sodorhatja el őket a történelem - akár hajdan a mongol birodalomba erőltetett volgai magyarságot. 

Mi a madzsar? (könyv) író Margittai Gábor

Nyelvek háborúja

Szemerey István

Az emberiség elérkezett ahhoz a ponthoz, ahonnan vissza kell fordulni, mert ebben a formában előre menni egyet jelent a Föld elpusztításával. Az előző két és fél évezred a latin nyelvű népek és a latin nyelvet (annak nyelvtanát, struktúráját, gondolatiságát) átvevő országok megerősödését hozta, ezáltal pedig az egységtől való elszakadást és rossz irány kijelölését érte el. Ez többek között annak köszönhető, hogy az anyanyelv mint szoftver születésünk után beprogramozza a számítógépet, az agyunkat, az élő hardvert. Így áttételesen a nyelvek is szerephez jutottak ebben az emberiséget formáló harcban.
A magyar az utolsó nyelv legalábbis Európában az egységet hirdető, a másikat tisztelő, mellérendelő nyelvek közül, amely fennmaradt, hogy ezt a szellemiséget továbbadhassa. Hiába az ellentábor nagy hangja, a magyar ősi kódnyelv, amely kihalt nyelvek sokaságával rokon. Ezt nem szégyellni kell, hanem büszkének lenni rá. Ha megpiszkáljuk ezt a mélyen rejtőző tudást, rögtön más arcát mutatja a történelem, máshogyan tekintünk az elmúlt évezredekre, és nem utolsó sorban máshogyan értelmezzük Jézus utolsó szavait is. Ennek a szellemiségnek állít emléket e könyv.

Nyelvek háborúja (könyv) író Szemerey István 

Tordai Vilmos

Nincs nép, amelynek történelmében, folklorisztikájában, hagyományaiban, vallásában, irodalmában és társadalmi megnyilvánulásaiban kezdettől fogva bőségesen ne találnánk oly gondolatokat, megfigyeléseket, sőt gyakorlati élményeket, amelyek a természetnek és az emberi léleknek bizonyos ismeretlen, misztikus hátteréről lebbentik fel egy-egy pillanatra a fátylat és amelyekből, az elvont vallásos okoskodásokkal mintegy párhuzamosan, konkrétabb fogalmak és meglátások alakultak ki a halhatatlanságról és a túlvilági életről.

Őseink fényvallása

Az ősmagyarok Tűz- és Naptisztelete

Bíró Lajos

A mennyei mindig élettámogató, az alvilági mindig életellenes. Csodaszarvasunk poláris ellentéte az égitesteket elrabló, a világot elsötétítő, emberölő sárkánynak. A magyarság, amíg hű volt, hű lehetett ősvallásához, a Fényt követte és az életet óvta, tisztelte. Amikor a regösök megidézték a Csodaszarvast, vele a fénylő Istent idézték meg, és égi áldást, bőséget és legfőképpen szerelmet hoztak Vele a földieknek.

A Csodaszarvas-mítosz egyik ősrégi szellemi kincsünk, és a regösénekekkel együtt fényvallásunk gyönyörű szép emléke... A Csodaszarvas magát Phanészt, az életteremtő fény- szerelemistent testesíti meg. Ő a megszabadulást, bőséget nyújtó, szerelemmel és tudással teljessé tévő Abszolútum, a Fényvilág, az Örökkévalóság („Aion”) küldötte, földi „avatar”ja. Ő ismeri az égi Utat, mely visszavezet eredeti hazánkba, a Boldogok Szigetére, ahol örök tündérmulatság zajlik, menyegző és lakoma az isteni kertben...
*
A kötet TARTALMA:

• I. Bevezetés:
A fény metafizikája - Nap-népek és Hold-népek - A Nap-vallás eredete - A magyar ősvallásról - A sötétség hatalma alatt

• II. Fényvallásunk nyelvi emlékei:
Isten szavunkról - Az Egy és az Ég - Az „Alku” és az Ég - A fény és a hang (A teremtő Magyar Ige) - A rejtelmes Szem - Ré és a Regölés - Látás és Létezés - Nap, kerék és köldök - Phanész, a Fény és a Nap - Pír és az Élet Heve - A „Vir”, Világosság és Valóság - A Tűz, a Tudás és a Sas - Az Íz, az ész és az izzás

• III. Fénykirályok, Fehérvárak és Nap-templomok:
Ménrót és a tűzimádás eredete - A Kende és a Gyula - A Kör népe és Boldogasszony egyházai - Fehérvár és a Fehér Sziget ősmítosza - A fehér ló; A székelyek totemállata és a szkíta eredet, A honfoglaló fehér ló, Táltosok és tündérek paripája

• IV. A sötétség és a világosság küzdelme: 
Az ősmagyarok dualisztikus világlépe és vallása - Tündöklő Tündérország - A Vasorrú Bába és a sárkányok országa - A Szent László-legendáról

• V. Ókori nyomok, párhuzamok:
A Mithrasz-misztériumáról - Máni és a mandeusok fényvallása - A Fény köve és a piramis - A mágusok törzse 

• VI. A Felkelő Nap és a Hajnalkert:
A Felkelő Nap köszöntése - A fénymadarak és a szárnyas Nap - Él, a szárnyas Napisten, Jézus Atyja - A hajnal-istennő és a táltos-hős - A Hajnalkert

• VII. A táltoshagyományok:
A világosság fája - A Déli Baba és a táltos-álom - A Tejtó és a táltosok itala - A Nap-isten bűvös körei - A táltos, a fény harcosa - A feltámadás misztériuma

• VIII. További néphagyományok:
Népművészet és népi építészet - Szvasztika és csillag - A Nap tükre - A „fehérek” országa és a fehér gyász - Újtűz, tűzünnep és tűzvarázs; Az eleven tűz, A magyar szent tűz-gyújtás, A tűzzel keresztelés és a halhatatlanság, A Nap és a tűz nagy táltos-ünnepe, A gyógyító tűz, A tűzhely az ősök lakhelye, Tűz és szerelem, Jó fát tenni a tűzre, A tüzes víz, Tűz és ítélet

• IX. Csodaszarvas és Aranybárány:
A táltos totemekről - A regösök és a regösének - A teremtés éneke - A Csodaszarvas-kultusz eredete - Hová vezet a Csodaszarvas? Phanész és a pénz - Fényvallásunk lényege

*
A magyarság küldetése volt eredetileg a mennyei lehozása a földre, a Fényvilág képviselete, ami az irgalmasságban, együttérzésben és szeretetben fejeződött ki, és ez Jézus, Buddha és Mani tanainak lényegével is azonos...

Őseink fényvallása (könyv) író Bíró Lajos

Piliscsillag, Napcsillag - A Piliskutatás alapkönyve - II. Bővített, átdolgozott kiadás

Gönczi Tamás

Megjelent Piliscsillag, Napcsillag címmel szakrális kultuszhelyünkkel, a Pilissel, a Pilis titkaival kapcsolatban a piliskutatás alapkönyve.

Nyugodtan tekinthető a már korábban megjelent kötetnek egy bővített és közvetlen folytatásának, annak egy jóval átfogóbb, de szemléletében teljesen hasonló újjászületésének.

Piliscsillag, Napcsillag(könyv) író Gönczi Tamás

Balambértől III. Endréig

Deák István

Ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a magyarságkutató szerzőnek, aki egyértelműen a szkíta - hun - magyar rokonság elméletének a híve, a szent királyaink történetét Balambértől III. Endréig, azaz az Árpád - ház kihalásáig megírt könyvét kívánják forgatni és ebben a témában ismereteket szerezni.

Történelmünk központi titkai

Magyar ősvallás - őshaza: Kárpát-medence - Árpád nagykirály

Grandpierre K. Endre

Ismerjük-e a magyar történelmet? A köztudatban élő kép szerint igen, hiszen a hivatalos történetírás és az iskolában tanultak összhangban állnak. A közkeletű kép szerint a magyar történelem Szent Istvánnal kezdődött. Márpedig a valóságban történelmünk legmeghatározóbb, életfontosságú kérdései Szent István előtt dőltek el. Szent Istvánig Magyarország sok évezredes múltra visszatekinthető világhatalom volt; azóta Magyarország súlya lassan, de következetesen csökken, nemcsak terjedelmében, de magyarságában is. Ez a kulcsfontosságú könyv, amely 1996-ban tíz füzetben látott napvilágot, és amely most először kerül könyvalakban az olvasóközönség elé, alaposan kiegészítve és javítva, az első, amelyik átfogó képet ad a magyar történelem olyan központi kérdeiről, amelyek felvetése is a közelmúltig tabunak számított. Ez a könyv minden magyar nyelven megjelent mű között a legfőbb szellemi erőforrás a magyarság teljes szellemi épségének visszaszerzéséhez. Ha a magyarság legjobb része megtanul küzdeni a magyar történelem feletti önrendelkezés visszaszerzéséért, ez a könyv lesz jövőnk legfontosabb alapműve, a magyarság legnagyobb szellemi kincse.

Grandpierre K. Endre jóvoltából feltárulnak szemünk előtt eddig nem- vagy csak sejtett őstörténeti összefüggések - a magyar ősmúlt félelmetes időbeli kitágulásának lehetőségét villantja föl. Hisszük vagy nem hisszük, de többé már nem lehet elhallgatni ezeket a következtetéseket.

Csodálattal és elismeréssel gondolunk Grandpierre K. Endrére történelmünk eddig eltitkolt eseményeinek olvasása után...bebizonyította, hogy el kell ismernünk őt korunk legkiválóbb történelmi nyomozójának. (Prof. Badiny Jós Ferenc)

Történelmünk központi titkai (könyv) író Grandpierre K. Endre