Égigérő fa

Magyar mitológiai tanulmányok

Berze Nagy János

Az égig érő fát a folklórban "lélekfának" is nevezik.
Eredete az alvilágban, a tudattalanban, az ősmúltban gyökeredzik, törzse a személyes életút, lombkoronája pedig a tudat szintjét idézi meg. Ágai többnyire az ég hét rétegén mennek keresztül.

A mindenkori utazó, azaz a hős feladata a három, a hét, vagy a kilenc szint megmászása, vagy a fa tetejére való feljutás.

Az égig érő fa különböző rétegei a személyiség, illetve a tudat fejlődésének lehetséges szintjeire is utalnak.

A lét örök körforgásában a fa az összekötő az anyagi és szellemi sík, a föld és az ég, valamint a horizontális és a vertikális dimenziók között.

A fa tetején élő királylányhoz vezető út voltaképpen egy olyan belső utazás, amely által a hős saját lelki mélységeit tárhatja fel és ismerheti meg.

Dr. Berze Nagy János a magyar népmesekutatás egyik megalapozója és első kiemelkedő képviselője. A magyar néprajz történetében elsőként kötötte össze a népköltészeti gyűjtést a népnyelv kutatásával, illetve elsőként ismerte fel, hogy a népdalokat, népballadákat a dallamukkal együtt kell feljegyezni. Elkészítette az első tudományos igényű magyar mesekatalógust, a magyar meseszótárat és a magyar népmesetípusok I-II. kötetét. De a népszokás-, a hiedelem- és a nyelvjáráskutatás területén is fontos megállapításokat tett.

Égigérő fa (könyv) író  Berze Nagy János

Esmerkedés a csillagos éggel

Fazeka Mihály

Háromszéki népmesék

Kriza János

A Kriza János székely népköltési gyűjteményéből átvett szép, helyenként a székelység lelkületére jellemző sziporkázóan szellemes háromszéki népmesék-et Vida Erika ültette át könnyebben olvasható, mai magyar nyelvre, megőrizve a szövegek eredetiségét. Változatlanul hagyta a jellegzetes tájszólásokat, amelyeknek értelmezését lábjegyzetekben adja meg.

Háromszéki népmesék (könyv) író Kriza János

Ki se mengyek, meg sem adom magam - Ősvallásunk nyomai egy népdalban

Végvári József

Magyar népviseletek

Flórián Mária, Urai Erika

Ruha teszi az embert, ennek a szólásnak az elmúlt századokban határozott jelentése volt. Szigorú szabályok írták elő, mely ruhadarabok, anyagok, díszek viselete mely néprétegeknek engedélyezett, s e szabályokat átlépni nem volt tanácsos. A népviseletek tájanként, sőt községenként is különböztek, ruhájáról meg lehetett mondani, ki hová való, milyen életkorú, mi a családi állapota. Kötetünk a magyar falvak és mezővárosok jellemző öltözeteiből mutat be egy színes csokorra valót.

Magyar népviseletek (könyv) író Flórián Mária, Urai Erika

Magyar ornamentika

Huszka József

A Huszka családról kevés adat, illetve dokumentum maradt fent. Egyes források szerint a rajztanár, művészettörténész dédapja (szintén Huszka József) 1787-ben folyamodott lakossági jogért a félegyházi tanácshoz.
A Redemptus családból származó feleségére tekintettel, kérelmét még abban az esztendőben jóvá is hagyták. A csizmadia mester dédapa feleségével és gyermekeivel érkezett Félegyházára, feltehetően a Jászságból. (Erre vonatkozóan nincsenek adatok.) A dédapa mesterségét Vendel nevű fia folytatta, aki 1783-ban született. Tizennyolc éves korában felvették a csizmadia céhbe, és még abban az évben (1801) elvette a Kis Ágnes nevű hajadont. Házasságukból tizenkét gyermek született. A legidősebb, Vendel papnak tanult, később Halason lett plébános. József a félegyházi algimnázium elvégzése után a tanítói pályára lépett. A szabadságharc leverése után sokadmagával elbocsátották, és ügyvéd lett. Két fia volt: Ödön és Dezső. Tanulmányai befejezése után Ödön egy ideig jegyzőként dolgozott Félegyházán, később Szegedre költözött.

A magyar ornamentika nem mondák, hagyományok, ősi feljegyzések és nyelvészeti összevetések labirintusából keletkezett és igazság látszatával ható megállapítások összevetése, hanem ma is látható, megfogható, mérlegelhető kisebb-nagyobb műbecsű, régi és mai iparművészeti tárgyak formáinak beszéde. A formák nyelvét kísérlem megszólaltatni, hogy mondják el, hol, mikor, mily célból és alkalomból, vagy mily rendeltetéssel születtek.

Magyar ornamentika (könyv) író Huszka József

Nemzeti kalendárium

Hit, Haza, Hagyomány

Kozma László

Kalendáriumunk "öröknaptár": az év minden napjára mindenkor aktuális olvasnivalót állítottunk össze. A különböző műfajú írások témája Kárpát-medencében élő nemzetünk művészete, hagyományai, ünnepeink és hétköznapjaink, történelmünk sorsfordulói. Arra törekedtünk, hogy megmutassuk, mi az a közös, ami könyvünk sokféle szereplőjét, tudóst, művészt, történelmünk hőseit és hétköznapjaink emberét összefűzi, mi az, amit úgy fogalmazhatunk meg: hazaszeretet és hűség. Az egyes napok mozaikját igyekeztünk egy-egy téma köré fűzni, hogy a könyv egészéből, a napok egymásutánjából a magyar történelem nagyobb ideje is kirajzolódjon. Könyvünket könyvtárak, iskolák számára, műsorok összeállításához is ajánljuk. (Kozma László)

Nemzeti kalendárium (könyv) író Kozma László

Ezokönyvek Keleverustól webáruház

Pléhkrisztus

Kozma Mihály

Udvarhelyszéki népmesék

Kriza János

A Kriza János székely népköltési gyűjteményéből átvett szép, helyenként a székelység lelkületére jellemző sziporkázóan szellemes udvarhelyszéki népmesék-et Vida Erika ültette át könnyebben olvasható, mai magyar nyelvre, megőrizve a szövegek eredetiségét. Változatlanul hagytuk a jellegzetes tájszólásokat, amelyeknek értelmezését lábjegyzetekben adjuk meg.

Udvarhelyszéki népmesék (könyv) író Kriza János