Patmosz kis Égei-tengeri görög sziget, egy a több tucatból. Az aggastyán János apostol száműzetésének helye. Az evangélista itt foglalta írásba az üdvtörténet végidejét, az Apokalipszist, a Jelenések könyvét. - írja Dúl Antal. A kétkötetes esszégyűjtemény szerzőjének, Hamvas Bélának volt egy ilyen Patmosza: Tiszapalkonya, ahol segédmunkás-raktárosként dolgozott 1954-től 1962-ig. Hajnali kelés és 8-10 óra szellemsorvasztó munka után, egy tömegszálláson lakva művet alkotni - nagy szellemi kihívás. Hamvas ezen esszéinek nagy része ebben a környezetben született. Ahogy Dúl Antal folytatja az utószóban: Ami a Patmoszban fontos, olyan friss, mintha ma reggel vetették volna papírra. Van-e aktuálisabb, mint a Direkt morál és a rossz lelkiismeret, vagy a Németség, a Korszenvedélyek utólagos igazolása, vagy a Függelék a középszerűségről? Elavulhat-e Az Életmű, a Metapoiézisz vagy az Interview érvénye? Közelebb vagyunk-e az alapálláshoz - a spirituális hagyomány által megtisztított és fölemelt életrendhez -, a lét eredeti szövegének megfejtéséhez ma, mint ötven éve?